x_pius_társaság címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai program

– A nők megfosztása a választójogtól
– A politikai pártok feloszlatása
– A halálbüntetés bevezetése
– A sajtócenzúra bevezetése
– A vallási és világnézeti szabadság megszüntetése

– A házasságon kívüli heteroszexuális, valamint a homoszexuális kapcsolatok üldözése.
Ez nem valamely arab ország új iszlamista pártjának a programja, hanem a katolikus egyház egyik elismert közösségéé, a Piusz-testvéreké. Nem is rejtik véka alá, teljesen nyíltan vállalják honlapjukon is, kiadványaikban is. A testvérek közössége Németországban bejegyzett szervezetként létezik, állami jóváhagyással iskolákat működtet, miséiket a katolikus egyház elismeri, és aki ezeken részt vesz, ezzel teljesíti miselátogatási kötelességét.
Az emberi jogokat fatális téveszmének tartják, amely az embert helyezi isten fölé, és hamis jogokat terjeszt – ilyenek a vallási és világnézeti szabadság és a vélemény- és sajtószabadság. Hamis jog a demokrácia is, amelyet tapasztalt, érett, és a közjó iránt elkötelezett keresztény férfiak gyülekezete kell, hogy felváltson. Az asszony pedig hallgasson a gyülekezetben. Alaptévedés az egy ember – egy szavazat elve is, ehelyett a férfiaknak családi és társadalmi helyzetük szerinti szavazat felelne meg a „természet törvényének”. A vallásszabadság egyébként azért hamis, mert csak egy igaz vallás van (vajon melyik), ezért a többit legfeljebb megtűrni lehet, anélkül, hogy bármilyen jogokra tarthatnának igényt. Az élethez való jogot az ember elveszítheti, ha bűncselekményt követ el (még az Ószövetségnél is szigorúbbak, hiszen a szemet szemért elvét súlyosbítva halálbüntetés nemcsak gyilkosságért jár).
Filozófusokat olvasni – Luthert, Descartes-t, Hume-ot, Sartre-t – csak úgy szabad, ahogy az orvos betegségeket vizsgál. Tiltanák a válást, a fogamzásgátlást (az abortuszról nem is beszélve), valamint bármely házasságon kívüli kapcsolatot. Példának Salazar Portugáliáját és Franco Spanyolországát ajánlják. A nő egyetlen feladata a gyerektermelés és a háztartás, a gyereket iskolás kora alatt otthon kell tartani, mert az óvoda is káros a családra nézve. Ami a gyerek az otthonán kívül tanulhat, az már káros pluralizmust jelent számukra. A felsőoktatásból ki kell tiltani a nőket, mert egy tanult lányból nem lesz kellően alázatos feleség és szorgalmas háziasszony – több akar lenni, mint egy zöldség a mosogatóban (sic: „vegetable at the kitchen sink”).

http://hpd.de/node/11993

(A fenti gondolatok pontos forrását a linkben találjátok; a zöme a testvérek Civitas című, online is elérhető lapjából valók.)

Címke ,

Azt a kis hisztis istenét!

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

Nincs az a földrengés, szökőár és egyéb, a világ hírküszöbét érintő katasztrófa, amit valamely vallásilag tisztelt ember ne értelmezné a jogos isteni harag megnyilvánulásaként. A japáni földrengést példának okáért a nemrég a katolikusok közösségének kebelére ölelt, holokauszttagadó Piusz-testvér Richard Williamsson értelmezte úgy, hogy isteni intés arra, hogy Istenhez forduljunk [khm, mint a kisgyerek, aki azért rosszalkodik, hogy vele foglalkozzanak??]. Szerinte a földi szenvedés fékezőleg hat a bűnre, Isten, aki (nemcsak az abszolutórium, hanem) a litoszféra lemezeinek is ura, a szenvedéssel büntet.

http://www.welt.de/vermischtes/weltgeschehen/article12895898/Holocaust-Leugner-nennt-Japans-Leid-Strafe-Gottes.html

Címke , ,

A X. Piusz Társaság módszerei

Akaratlanul is ujjat húzott egy német katolikus pár a tradicionalista X. Piusz-testvérekkel, akiket XVI. Benedek pápa egy éve visszafogadott a katolikus egyházba. A testvérek módszerei a magyar olvasót leginkább a kuruc.info eljárásaira emlékeztethetik. 
Bővebben…

Címke ,

Katolikus ügyek a molesztálásoktól az anglikánusokon át a Pius-testvérekig

Sajátos megoldást találtak az Egyesült Államok katolikus püspökei a gyerekkorban papoktól szexuális erőszakot szenvedettek által indított kártérítési perek ellen: immár a hetedik egyházmegye csődöt jelentett, érdekes mód épp mielőtt elindultak volna az első kártérítést követelő polgári peres eljárások. Több mint 100 ilyen keresetet nyújtottak be Delaware Államban, miután két évre felfüggesztették az ügyek elévülését. A döntést az annapolisi püspök, Francis Malooly azzal indokolta, hogy anyagi lehetőségeik korlátozottak, és a csődeljárással lehetővé teszik, hogy minden áldozat igazságosan részesüljön a kártérítésből. A felperesek ügyvédje, Thomas Neuberger bírálta az eljárást, mondván, az egyházmegye el akarja kerülni a felelősségre vonást, és az idősebb vagy beteg áldozatok már nem számíthatnak igazságtételre. 

Közben az ír katolikus egyház dicstelen közelebbi múltjáról a Ryan-bizottság által megkezdett feltárások után újabb vizsgálat zárult le. Az ügy lényegi részét a Magdolna nővérek című játékfilmből is ismerheti a nagyobb közönség: egyházi fenntartású bentlakásos intézetekben rendszert képezett a gyerekek és tízes éveikben járó lányok, fiúk kizsákmányolása, a gyermekmunka, a testi, lelki és szexuális abúzus. A mostani pápa a Hittani Kongregáció vezetőjeként még 2001-ben kiközösítés terhe mellett megtiltotta a püspököknek, hogy a rendőrséghez forduljanak, ha tudomást szereznek arról, hogy valamelyik papjuk szexuális erőszakot követ el. – Az exkommunikáción mint büntetésen persze elmosolyodik, aki nem hívő, de egy hívő számára ez az örök kárhozatot jelenti. 

A Vatikán most, a pápa jövőre tervezett nagy-britanniai látogatása előtt azon gondolkodik, hogyan tudja megkönnyíteni az Anglikán Egyház tagjainak betérését. Az Anglikán Egyházat ugyanis a kettészakadás fenyegeti: konzervatívabb tagjai és papjai nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy nők és homoszexuálisok is pappá szenteltethetik magukat, és sokan inkább a katolicizmusba menekülnek ez elől. A Katolikus Egyház azt ajánlja az anglikánoknak, hogy saját liturgiájukat és papjaikat megtartva fogadja őket be, azzal a kikötéssel, hogy a katolikusok és az anglikánok továbbra is külön csoportot képeznek, és a katolikusok például nem vehetnek részt az anglikán misén. És persze el kell fogadniuk, hogy minden kérdésben a pápa a legfőbb instancia. – Persze ez is mutatja, a katolikus egyháznak milyen elképzelései vannak az ökuménéről: míg a protestánsok úgy gondolják, végső soron egyenértékű egyházak vannak, és a különbségek ellenére mindannyian keresztények, ez a pápának nem elég: szerinte egyedül az ő fennhatósága alatt lehet üdvözülni.

Miután újból engedélyezte a második vatikáni zsinaton megszüntetett régi latin liturgiát és  visszafogadta az engedetlenségük miatt 1988-ban exkommunikált Pius-testvéreket (a holocausttagadó Williamsonnal együtt), velük is új tárgyalásokat nyitott a Vatikán,  és teológiai síkra terelték a vitát, amely lényegében azon alapul, hogy a vezetőjük után "lefebvristáknak" is nevezett Pius-testvérek nem fogadják el az 1962-65 közötti vatikáni zsinaton hozott határozatokat. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak és a kilenc teológust minden külső befolyástól védeni szeretnék. A jól értesültek szerint három alapelv mentén tárgyalnak majd: a többek között az anyanyelvi misézést és a más felekezetekkel való párbeszédet lehetővé tevő második vatikáni zsinatot nem a múlttal való kenyértörésként értelmezik, a hittételekből nem lehet "mazsolázni" (azaz a katolicizmus egyes tanait elfogadni, másokat nem), végül a második vatikáni zsinat határozatainak a "betű szerinti" értelmezéséhez szeretnének visszatérni.

Címke , , , , , , , ,

A Vatikán tudta

Különösen a pápa hazájában, Németországban kavart nagy vihart a még a hetvenes években kiközösített X. Pius-testvérek év eleji visszafogadása a katolikus egyházba, miután nyilvánvalóvá vált, hogy legalább egyikőjük tagadja a holocaust megtörténtét. A vatikáni nyilatkozatok akkoriban azt sugallták, hogy a pápa erről nem tudott. Most kiderült, ez nem így volt: Bővebben…

Címke , , , ,

Teológusok a pápa teológiájáról

A pápa teológiai álláspontját elemző tanulmánygyűjtemény jelent meg németül, amelyben elismert katolikus teológusok tekintik át, merre tart a katolikus egyház a jelenlegi pápa alatt. A szerzőkből a pápa számos lépése erős aggodalmat vált ki, mert koherens teológiai álláspont húzódik meg mögötte. Így például korántsem véletlenek azok a lépések, amelyek a második vatikáni zsinat vívmányait érvénytelenítik, beleértve a Pius-testvérek visszafogadását és a húsvéti liturgia zsidókra vonatkozó részeit. Egy másik kérdéskörrel kapcsolatos tanulmányok rámutatnak arra, hogy a pápa nőképének és a nők pappá szentelésének elutasításának alapjai sokkal inkább a 18-19. század társadalomtörténetére, mintsem teológiai alapokra vezethető vissza. Az elemzések mindenesetre részletes háttérinformációkkal szolgálnak mindazoknak, akik nem elégednek meg egy felszínes pápa-képpel. 

http://www.dradio.de/dkultur/sendungen/kritik/998469/ 

Címke , , ,

Vallás Ausztriában

Kerekasztalbeszélgetésen vitatták meg az európai értékkutatás Ausztriára vonatkozó adatainak tanulságait Bécsben. Miközben a lakosság jelentős része vallásosnak tartja magát, mégis 30%-nyian nem vallásosak, 4% vállalja, hogy határozottan ateista, és a katolikus egyház egyre kevesebb embert tud megszólítani. Nem igazolódott az a 2000-ben megfogalmazott vélemény, miszerint visszatérőben van a vallásosság. Miközben a városokban azonos maradt a magukat vallásosnak tartók aránya (Bécsben ez 54%), a 2000 lakos alatti falvakban a nem vallásosak aránya 16%-ról 34%-ra duplázódott. A lakosság zöme cafeteria-hívő, azaz a maga ízlése szerint állítja össze vallását, azokat a tételeket mazsolázva ki az egyházak kínálatából, amelyek az ő szájíze szerint valók. A felmérés szerint a 30 év alattiak 43%-a tartja magát vallásosnak – tíz éve ez az arány még 66% volt. Az egyik résztvevő véleménye szerint míg korábban a különböző botrányok nyomán az egyházhoz amúgy sem kötődő tagjai léptek ki, a közelmúltban a Piusz-testvérek és a linzi püspökjelölt körüli ügyek már a hívők keményebb magjából is sokakat elidegenítettek. 

http://derstandard.at/fs/1246541624900/Oesterreich-und-Religion-Wir-sind-dazu-verdammt-relevant-zu-sein

Címke , , , , , ,

Pius X követői ma (és XVI. Benedek pápa)

Az interneten hozzáférhető egy szöveg a X. Pius-fivérek stuttgarti közösségétől (P. Franz Schmiedberger), amely összefoglalja világnézetüket. A szöveg eredetileg 1989-ben készült, de azóta folyamatosan frissítették, ez a verzió a 4., 2008 őszén készült kiadás. 

A lényeg: a szöveg szerint a ii. vatikáni zsinat 5 határozata játszik (az üdvösségre nézve) végzetes szerepet:
1. a katolikus egyházon kívül is lehet üdvözülni (holott szerintük csak egyetlen igazság és az üdvözülésnek csak egyetlen módja van); 2. az egyházon belüli demokrácia, azaz, hogy beleszólást kapnak pl. az országos püspöki karok (mert rossz példát mutatva bomlasztja a természetes, istenadta tekintélyt a családban, iskolában, társadalomban), 3. a nem keresztény vallások értékeinek megbecsülése (nincs igazság az egyházon kívül), 4. a vallásszabadságról szóló határozat és azon belül különösen az állam világnézeti semlegessége (miközben senki nem kényszeríthető hittételek elfogadására, szerintük a katolikus egyháznak kötelessége a közös tereket elfoglalni és megakadályozni az eretnek (a nem katolikus keresztény tanok is ennek minősülnek) tanok nyilvános terjesztését), és 5. a tudományok vívmányainak elfogadása és integrálása, a világ felé való nyitás (ami pl. abban mutatkozik, hogy a szöveg felbomlasztja a házasság rendjét és legfőbb célként nem a gyermeknemzést, hanem a szeretetet határozza meg). 

A 2000 óta a Vatikánnal folytatott egyeztetések során egy három lépéses menetrendet terjesztettek fel: 
1. A régi (latin) mise visszaállítása és a kiközösítés visszavonása, 
2. az egyház új irányvonalairól való egyeztetés, különös tekintettel a fenti 1, 2. és 4. témára, 
3. mihelyt sikerül a 2000 éves tanokon alapuló közös nevezőre jutni, a X. Pius-testvérek megfelelő szervezeti feltételek biztosítása mellett örömmel rendelkezésre állnak Isten lerombolt városának újjáépítéséért. 

Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a pápa a kiközösítés visszavonása előtt már teljesítette a meentrend 1. lépésének első részét, azaz a régi rítus szerinti mise visszaállítását, azt meg már korábban  megjegyeztem, hogy a pápa maga is idegenkedik a zsinati határozatoktól. Van még egy szép kövér közös hívószava a pápának és a Pius-fivéreknek: ő is, ők is hangosan elutasítják "az értékek relativitását".

A söveg rövidített változata itt érhető el: http://hpd.de/node/6334, a teljes szöveg pedig itt: http://www.medrum.de/files/Zeitbomben_des%20Konzils.pdf 

Címke , , , , ,

Kicsoda az a X. Pius?

Marcel Lefebvre-ék (akik közül Williams neve lett a leghíresebb/hírhedtebb) rehabilitása kapcsán felmerült, kit is tisztelnek ezek a vatikáni zsinatot elutasító papok X. Piusban. A német Spiegel most közöl egy összeállítást történelem-sorozatukban, itt: http://einestages.spiegel.de/static/topicalbumbackground/3636/in_unseliger_tradition.html 

Pápai munkásságáról dióhéjban: átdolgoztatta a kánonjogog úgy, hogy beépíttette a pápai ex cathedra kijelentések tévedhetetlenségét; leszállította az első áldozás korát 12 évről 7-re; ő kötelezte a mezei hívőket, hogy sűrűbben áldozzanak (addig úgy évente egyszer, húsvétkor tették); indexre tette a Biblia és a szent szövegek tudományos megközelítését – 1910-től az 1960-as évekig a papoknak fel kellett esküdniük a "modernizmus ellen". Az állam és az egyház szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény miatt megszakítota a kapcsolatokat Franciaországgal. A demokráciának nem örült, mert veszélyezteti az egyházi hierarchiát. Összeveszett Németországgal, mert a protestánsokat "Krisztus ellenségeinek" nevezte. Ennek ellenére boldoggá, majd szentté avatta őt a nácizmussal szembeni tisztázatlan viszonya miatt msotanában többet szereplő XII. Pius. 

A német teológusok (a katolikusok) úgy látják, azzal, hogy XVI. Benedek visszafogadta X. Piusékat anélkül, hogy megkövetelte volna tőlük a második vatikáni zsinat határozatainak elfogadását, voltaképpen elárulta ezt a zsinatot. Számuka elfogadhatatlan megkédőjelezni állam és egyház szétválasztásának elvét és a lelkiismereti és vallásszabadságot, vagy a zsidókat istengyilkosnak nevezni. Ám azt is látják, hogy a pápa maga is megkérdőjelezi a zsinati határozatokat.  Időközben számos ismertebb katolikus személyiség (köztük neves teológusok és Thomas Mann unokája) kiléptek az egyházból. 
http://www.tagesanzeiger.ch/ausland/europa/Deutsche-Theologen-erheben-sich-gegen-ihren-Papst/story/19473143

Címke , , ,

Eluana kálváriája, az értékek relativitása, a Lefèbvre-papok visszafogadása a holocausttagadó Williamsszal együtt, a II. Vatikáni zsinat és a pápa

Eluana Englaro 17 éve komában fekszik, 16 éve állapították meg, hogy agyának egy része visszafordíthatatlanul elsorvadt, és évtizedes jogvita után nemrég bíróság Eluana Englaro életében tett nyilatkozataira hivatkozva engedélyezte, hogy meghalhasson. A katolikus egyház tiltakozik, és miután egy udinei klinika vállalta a hospice-feladatot, a kormány sürgősségi rendelettel próbálja megakadályozni a kényszertáplálás megszüntetését, amit az államfő azonban nem óhajt aláírni. A médiában látható képei azt a fiatal, életerős nőt mutatják, aki valahol már rég meghalt. (Hozzátartozói mindenesetre a jelek szerint nem használják fel mai, lestrapált és becsövezett testének képét, hogy szánalmat keltsenek.)
Az Englaro helyzetébe jutott emberek történetei (az amerikai Terry Schiavoé is) mutatnak rá arra, mennyire nem egyértelmű ma már, hol is húzódik a határ élet és halál között. Az orvostudomány persze bizonyos funkciókat „kipótolva” hosszabb-rövidebb ideig „életben” tud tartani egy testet. Englaronál „csak” a táplálékbevitelt kell pótolni (és a komplikációkat gyógyítgatni, például a belső vérzéseket). Egészen hasonlót tesz az orvostudomány a teljesen agyhalottaknál is, amikor életfunkcióik egy részét egy ideig próbálják fenntartani, hogy a szerveket transzplantálhassák, akiket mégsem tartanánk élőnek. Englaronak annyiban volt pechje, hogy fiatal volt, erős volt a szervezete, a 20. század végén érte a baleset, és agya egy része még működik (hány agysejtnek kell működnie ahhoz, hogy élőnek tartsanak valakit?). Így vannak, akik úgy gondolják, még él. Ő maga – sok más emberrel együtt – minden jel szerint nem így gondolta, amikor gondolkodni még képes volt.

A második vatikáni zsinat tette annak idején lehetővé (többek közt) a katolikus egyház párbeszédét más vallásokkal. A párbeszéd egyik előfeltétele, hogy nem eleve elutasítom a másikat, mert helytelenítem az álláspontját, hanem elfogadom, mint beszélgetőpartnert és elfogadom, hogy esetleg nem tudunk igazságot tenni az igazságaink között.
A kettő, Englaro sorsa és a más vallásokkal való párbeszéd találkozási pontja: az egyértelműség, a biztos pont, a kétségtelen igazság hiányával aló szembenézés.
Tudjuk a pápáról, mert e tekintetben teljesen nyílt, hogy elfogadhatatlannak tartja az „értékek relativitását”. Számára a legfőbb igazság a hit, mégpedig az ő katolikus hite, és bár valóban fontos neki az ész, az értelem, nem hagyott kétséget afelől, hogy az értelem csak akkor elfogadható, ha a hit irányítja; az értelem számára egy régi metaforát felélesztve a hit szolgálóleánya.
A pápa törekvései mind egyazon irányba mutatnak: az egyetlen igazság felé (ami magától értetődően egyben az ő igazsága). Számára a viszonylagosság és emiatt a párbeszéd is elfogadhatatlan, és ebben társai a Lefèbvre-papok, akik már annak idején is az egyetlen helyes útról való letérésnek tartották a második vatikáni zsinatot, mert párbeszédet nyitott, mert a protestánsban és a zsidóban nemcsak megtérítendő alanyt, hanem beszélgetőpartnert látott. Innen nézve az, hogy a visszafogadott papok valamelyike holocausttagadó, valóban mellékes körülmény (független attól, hogy a pápa esetleg őszintén sajnálja a vészkorszak áldozatait), ugyanúgy, mint a zsidók térítéséért való ünnepi ima vagy az iszlám leszólása miatti sértődöttség – hiszen az egyetlen, istentől való igazság mellett minden más eltörpül.
Az igazság és értékeink (a jóról és rosszról való igazság) azonban nem azért relatívak, mert úgymond elhagytuk hitünket és letértünk az egy igaz útról, hanem mert vannak élethelyzetek, amelyekben nem egyértelmű, mi az igaz/jó és mi a helytelen, amelyekben viszonylagos jókat és viszonylagos rosszakat mérlegelve és súlyozva kell mindig vitatható döntéseket meghoznunk, és ahogy a világ kinyílt, azt kell tapasztalnunk, hogy amit mi megfellebbezhetetlenül helyesnek és igaznak hittünk, az másnak ugyanolyan megfellebbezhetetlenül elfogadhatatlan. Van, aki ettől megijed, sosem kérdőjelezi meg a maga abszolút igazát, amelyet a nagyobb biztonság kedvéért istentől eredeztet, és persze mindenkire ráerőltetné, csupa jó szándékkal, hiszen ugye a másik tévedésben van. Van, aki szembe tud nézni az emberi döntések esendőségével, aki elég biztos magában és elég bátor ahhoz, hogy a másik igazságát is elismerje és nem tesz úgy, mintha az ő igazsága istentől való lenne és mindenekfölött, és a döntések korlátait vállalva elfogadja, hogy más ugyanebben a helyzetben másként döntene. A pápa nem az utóbbiak közé tartozik.
Címke , , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: