vallási_világnézeti_szabadság címkéhez tartozó bejegyzések

Pontos válasz

Pontosan arra válaszoltak a sajókazai cigányok a népszámlálás során, amit kérdeztek tőlük. A vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés nem úgy szólt, hogy „Követi-e valamely vallási felekezet tanításait, és ha igen, melyikét?”, vagy úgy, hogy „Hisz-e Ön Istenben, és ha igen, melyik felekezet Istenében?”, hanem azt kérdezték, mely vallási közösséghez tartózónak érzi magát a megkérdezett. Mivel Sajókazán a Dzsaj Bhím közösség foglalkozik a romákkal (a bizniszegyháznak bélyegzett kis csapat iskolát, gimnáziumot és közösségi házat működtet), vagy 300 a buddhista felekezettel vállalt közösséget. Ennek nyomán egyrészt feljelentették a buddhistákat mondván, hogy a helyi közösségi ház számítógépein nem maguk a romák töltötték ki az űrlapokat, és felmentették a helyi cigány önkormányzat buddhista elnökét a számlálóbiztos-felügyelői tisztségéből. Az elnök szerint bárki bemehetett a buddhista közösségi házba, és mindenkinek segítettek, aki ezt kérte, a gyanúra meg az adhatott okot, hogy az űrlapok kitöltését visszaigazoló lapok egy részét csak utólag tudták kinyomtatni. Másrészt viszont a polgármester és a jegyző azt kérdezgeti a helyi romáktól, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a pap nem fogja őket eltemetni, és nem fogja megkeresztelni a gyerekeiket. Mindeközben a romák maguk a rendőrségi feljelentés után kiérkező Hír Tv-nek is azt mondták, hogy nem a vallásukat kérdezték, hanem azt, melyik közösséghez tartoznak, és ami a közösséget illeti, a buddhisták segítettek nekik a legtöbbet.
Az viszont nem egészen világos, hogy az adatvédelmi szempontból különösen érzékenynek és védendő számító vallási adatok hogyan kerülhettek a jegyző és különösen a polgármester kezébe.

Az Index cikke: http://index.hu/belfold/2011/10/29/tudja-e_hogy_a_buddhistakat_nem_temeti_el_a_pap/

Reklámok
Címke , ,

Amikor a hívő káromol

Hogy milyen jelentősége van az állam vallási semlegességének a hívők számára, azt – illetve ennek hiányát – most épp egy pakisztáni muszlim fiatalember tapasztalja meg a saját bőrén. A vallási iskola tanítványát ugyanis istenkáromlásért vonszolták bíróság elé egy olyan tettért, amit ő maga épphogy a vallási szabályok betartásáért végzett. A Korán, mint isten szava örök a hívők számára, de a könyv mint tárgy mulandóságával a hívők is kénytelenek szembenézni. A Koránt, mint könyvet ezért nem lehet csak úgy kidobni, amikor elhasználódik a papír. A fiatalember, bizonyos Junaid Achmad konzultált a tanárával, aki elmagyarázta, hogy az elhasználódott Koránt vagy eltemetni, vagy folyóvízbe helyezni, vagy ünnepélyesen elégetni kell. Praktikus okokból a fiatalember az elégetés mellett döntött és szép szabályosan nekilátott, amit viszont a szintén muszlim helyi lakosság istenkáromlásnak értelmezett, összeverte és bíróság elé vitte…

http://www.dawn.com/2011/10/14/blasphemy-law-coming-a-full-circle.html

Címke , , ,

A vallásszabadság határai

Nagy-Britanniában több olyan vita került a bíróságok elé, amikor egy-egy munkavállaló vallására hivatkozva nem volt hajlandó elvégezni a munkáját, illetve alkalmazkodni a cég dresscode-jának. Volt köztük, aki ahhoz ragaszkodott, hogy egyenruhája fölött vallási jelképeket viseljen és munkahelyén térítsen, és volt, aki anyakönyvvezetőként nem volt hajlandó azonos nemű párok kapcsolatát bejegyezni, mert az ellenkezik vallási elveivel. A munkavállalók elvesztették pereiket, de a brit esélyegyenlőségi hivatal fontolgatta, hogy az érintettek ügyeit továbbviszi az Európai Emberijogi Bíróságra. Hosszas, jogvédő szervezetekkel folytatott konzultáció után ettől mégis eltekint, ahogyan ezt egyébként a Brit Humanista Egyesület javasolta is. Ezekben az esetekben ugyan az érintettek úgy érveltek, hogy keresztényként hátrányosan megkülönböztetik őket, valójában azonban vallási hovatartozásukra hivatkozva ők szerettek volna hátrányosan megkülönböztetni másokat azzal, hogy megtagadnak közszolgáltatásokat, vagy kollégáikat piszkálják a munkahelyükön. A vallásos hittel kapcsolatos igényeknek addig lehet teret adni, amíg ezzel nem csorbítjuk mások jogait.
http://www.humanism.org.uk/news/view/902

Hasonló módszert alkalmaz az USA katolikus püspöki kara, amely vallásszabadság-bizottságot állított fel. Persze kicsit megpiszkálva a dolgot kiderül, hogy nem annyira a vallásszabadságban, mintsem saját hitelveik másokra való erőltetésében érdekeltek. Egészen konkrétan arról van szó, hogy az illetékes hatóságok azt követelik az egészségbiztosító társaságoktól, hogy vallási hovatartozástól függetlenül fogamzásgátlókat, illetve művi meddővé tételt is finanszírozzanak, kivéve, ha csak a saját felekezethez tartozóknak nyújtanak szolgáltatásokat. Azaz a katolikus rendelőintézetek, egészségügyi intézmények, ha nyilvános intézmények akarnak maradni és nem zártkörű privát klinikákká alakulni, nem érvényesíthetnék vallási nézeteiket, amikor szolgáltatásokat nyújtanak.
A püspöki kar azért is érzi magát vallásszabadságában megsértve, mert a párkapcsolat hivatalos elismerésének az azonos nemű párokra való kiterjesztését elutasítják és emiatt bigottnak tartják őket.
http://freethoughtblogs.com/butterfliesandwheels/2011/10/bishops-running-wild/

Hasonlót tett egyébként korábban a Vatikán nagykövete az ENSZ-nél: a vallásszabadság részeként követeli magának azt a jogot, hogy másokat üldözzön, lehetőleg vallási meggyőződésének állami törvényekbe iktatásával.

Címke , ,
Reklámok
%d blogger ezt kedveli: