kiváltságok címkéhez tartozó bejegyzések

Osztrák közmédia

Ausztriában nem csak a múzeumoknak, a kulturális intézeteknek és a tudományoknak van éjszakája, hanem az egyházaknak is. És ebben vastagon benne van az elméletileg közszolgálati és ezért elméletileg a felekezetekkel szemben semleges média, az ORF is. Az egyházak eme szponzorációja miatt „A vallás magánügy” kezdeményezés az ügyészhez fordult és megkérte, vizsgálja meg, mindez jogszerű-e, illetve nem követtek-e el hivatali visszaélést. Az egyházi képviselők a nyilvánosság előtt maguk is kiemelik a rendezvény hittérítő jellegét.
Felkérték az állami számvevőszéket is, vizsgálják meg az egyházi missziós és marketingtevékenységnek nyújtott tevékenységhez nyújtott állami támogatást és tegyék közzé, mennyit fordított a közmédia erre a célra, ha már úgyis vizsgálódni mennek a közmédiához, mert annak még nem sikerült megvalósítani mindazt, amit a számvevőszék még 2009-ben kért a megfelelő gazdálkodás érdekében.

Az osztrák médiatanács közönségtanácsában egyébként törvény biztosítja, hogy minden bejegyzett felekezet képviseltetheti magát, és a katolikus egyház a média alapítói tanácsában is képviselteti magát.

http://www.konfessionsfrei.at/?p=1350
http://www.konfessionsfrei.at/?p=1345

Reklámok
Címke , , , ,

Elitegyházak

Volt már szó arról, hogy Szászfalvi László egyházügyi államtitkár szerint egyenlő és egyenlőbb egyházak lesznek. A legfrissebb hírek szerint három kategóriában osztanák majd az előjogokat: lesznek történelmi egyházak, elismert egyházak és vallási egyesületek. "Történelmi" címkével a Fidesz eddig három keresztény és egy zsidó felekezetet illette (a jelenlegi rendszer nem tesz különbséget a különböző vallásfelekezetek között, így a "történelmi egyház" eddig nem volt jogi kategória), de a kritériumoknak (100 éves múlt vagy 25 ezer tag, valamint országos hálózat) a Fidesz által eddig nemigen preferált, harmincéves Hit Gyülekezete is megfelel, amely így "történelmi egyházzá" válik.

Az Index cikke: index.hu/belfold/2011/04/04/tortenelmi_egyhaz_lesz_a_hit_gyulekezete/

Címke , , ,

Nem-hír, szép talalásban

"Külön is kimondanák az állam és az egyházak szétválasztását" címsorral tálalja a Hírszerző Rétvári Bence KDNP-s államtitkár állásfoglalását a készülő alkotmány vallásszabadsággal kapcsolatos rendelkezéseiről. Ha az ember a cikket is elolvassa, kiderül azonban (minő meglepő), hogy centinyi pozitív elmozdulás sem tapasztalható a korábbiakhoz képest: állam és egyház szétválasztását továbbra is úgy értelmezik, hogy az állam azért együttműködik  (é.: pénzt ad) az egyházakkal ("Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.")- persze csak a "történelmiekkel", kizárva a "bizniszegyházakat" ("Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó, sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között."), és a vallásszabadság számukra továbbra is elsősorban a valláshoz való jogot jelenti, nem a vallástól való szabadság jogát.

Ja, egyébként valóban vannak országok, ahol elsősorban a keresztény egyházak küzdenek állam és egyház jobb szétválasztásáért. Talán nem lepődik meg senki, ha megtudja, hogy ezek azok az országok (mint pl. Pakisztán), ahol nem a kereszténység a preferált állami hit.

hirszerzo.hu/belfold/20110206_alkotmany_allam_egyhaz

Címke , , , , , ,

Jótékony egyházak

Bár egyesek lebizniszegyházazzák a kisegyházakat, mások pedig úgy gondolják, a vallás sokkal inkább korlátozóan hat az emberi életvitelre, mintsem felszabadítóan, ez koránt sincs feltétlenül így.
Egy német kocsmáros példának okáért kimondottan emberbarát megfontolásból zsidó-keresztény egyházat alapított. Segíteni szeretne ugyanis embertársain. Azokon, akiket kirekesztettek. – Egyháza immár négyszáz tagot számlál, a Schleswig-Holstein tartományban élő kocsmáros egyháza pedig templomi menedékjogot biztosít a mára mindenhonnan kiebrudalt dohányosoknak. A különböző anyagok égetése számos vallási közösségben fontos szerepet játszik, utal az újdonsült egyházalapító a precedensekre. A katolikusoknál a tömjén tölti be ezt a szerepet, keleti vallásokban a füstölő. Az ő egyháza azoknak szeretne helyet adni, akik a térdreborulástól idegenkednek és ehelyett inkább egy sör és egy cigi mellet folytatnak mélyenszántó eszmecseréket.
A tartományi hatóságok egyelőre nem akarnak kötélnek állni, de a kocsmáros az Európai Emberijogi Bíróságra is hajlandó elmenni, ha vallásszabadságában korlátozzák.

Az egyházi élet kiemelt védettsége Magyarországon is menedéket jelenthet. Itt azokon segíthet az egyházalapítás, akik háromszáz fősnél nagyobb beltéri, illetve ezer fősnél nagyobb kültéri összejövetelt szerveznének. Ezekre ugyanis Pintér Sándor belügyminiszter készülő rendelete szerint csak akkor nem kell engedély, ha a gyülekezési jog hatálya alá esnek, illetve ha választási, egyházi vagy családi rendezvényről van szó. 

www.welt.de/politik/article1554612/Wirt_gruendet_Kirche_fuer_Zigarettenliebhaber.html
via: brightsblog.wordpress.com/2011/02/03/raucherkirche-jesus-was-a-fucking-smoker/
hirszerzo.hu/belfold/20110203_Pinter_szorakozohely_hatosagi_engedely_di

És akkor egy kis bónuszzene:

 

Címke , , ,

Plusz 70%

Érdekes hírmorzsa: 70%-os plusztámogatást kapnak az egyházi szociális intézmények az államtól (a nem egyházi intézményekhez képest). Ez persze vonzóvá teszi az egyházat mint szervezeti formát többek között idősotthonok fenntartói számára is – nem annyira nyerészkedésből, mintsem túlélési ösztönből, az alapnormatívából ugyanis nem lehet normális színvonalú otthont fenntartani.
Persze a megoldás egyszerű lenne: tessék minden intézményt fenntartótól függetlenül azonos mértékben finanszírozni (és persze a szoltáltatás színvonalát ellenőrizni). Ehelyett az illetékes államtitkár (miután felháborodást váltott ki az az őszi javaslata, hogy legalább tízezer támogatóra legyen szükség az egyházalapításhoz) azt  találta ki, hogy eltérő módon támogatják egyházakat és egyházakat. Szóval lesznek majd pusziegyházak és bizniszegyházak, előbbiek kapnak pénzt, utóbbiak nem. Ezzel persze ugyanaz a baj, mint a "tízezres létszámmal" meg a "történelmi  múlttal": sérti a vallásszabadságot (amit amúgy a mostani rendelkezések is sértenek, hiszen előnyben részesítik az egyházakat a többi közhasznú tevékenységet folytató szervezetekkel szemben).

Tehát még egyszer: tessék rendesen megoldani, és a szociális intézményeket fenntartótól függetlenül egyformán finanszírozni. Akkor nem lesz szükség azokra a kényszeregyházakra, amelyeket most gyakorlatilag nyerészkedéssel vádolnak.

Az Origo cikke: www.origo.hu/itthon/20110114-szigoritana-az-egyhazalapitast-az-egyhazi-torveny-keszulo-tervezete.html
 

Címke , , , , ,

Zsákbamacska (update 01.15.)

Semjén Zsolt kezdeményezésére az amúgy szűkös 2011. évi állami költségvetésből plusz ötmilliárd jutott a katolikus egyház ingatlanjaiért járó járadékra, illetve plusz négy milliárd jutott a (nem csak katolikus) egyházi intézményeknek az oktatási normatív támogatáson felül biztosított kiegészítő normatíva kipótlására (ezt az összeget az önkormányzati iskolák esetében az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, az alapítványi iskoláknak viszont csak az alap támogatás jár. Erről a két dologról még az év végén megállapodást is írt alá a kormány felhatalmazásával Semjén Zsolt és a katolikus egyház. Érdemes az ilyen szerződéseket elolvasni (ez a mostani a Hivatalos Értesítő 2010. évi 104. számában jelent meg). A szöveg persze tartalmaz mindenféle udvariassági preambulumokat, de azért van benne egy-két érdekesség is, ami tulajdonképpen nincs közvetlen összefüggésben a fenti két támogatással.

Odáig még redben, hogy az állam a 2005-2008-as évekre az Állami Számvevőszék által még az Erdő Péter bíborossal borozgató Kovács Árpád számvevőszéki elnök alatt megítélt plusz forrásokat átadja, és az egyház cserében lemond a vonatkozó időszakkal kapcsolatos igényeiről (azért ez a négymilliárd ne tévesszen meg senkit, nem olyan sok az: az egyházi kiegészítő normatíva 2008-ban évi 24 milliárd volt, a négymilliárdos kiegészítés pedig négy évre szól – azaz a kiegészítő támogatás 4%-án [1/24] vitatkoztak össze).
Ami kimondottan a katolikus egyháznak ingatlanjáradék címén megítélt plusz 5 milliárdot illeti, már kicsit érdekesebb a helyzet. Ezzel ugyanis a katolikus ingatlanok járadéka duplájára nőtt, amit azzal indokolnak, hogy ingatlanjaik értékéhez képest a katolikus egyház kevesebbet kapott a többinél. Ez az összeg azonban nem egyszeri, hanem ezentúl a járadék kiszámításának alapját képezi.

A két lepapírozandó pénzügyi adományon túlmenően azonban az állam a szerződésben tudomásul veszi és elfogadja a katolikus egyház jogát, hogy belső törvényhozást és bíróságot működtessen, teljesen általánosságban közfeladatnak elismeri a katolikus egyház intézményeinek tevékenységét, valamint megerősíti, hogy a mindenféle egyházi intézmények működtetéséhez az önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatást ad (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyivel az önkormányzatok az állami finanszírozáson felül saját költségvetésükből, annyi plusz támogatást kapnak az egyházak – ez a fenti évi 24+1 milliárd). De kötelességet vállal az állam a szerződés 5. cikkében arra, hogy az egyház hit- és erkölcstanoktatását pénzügyileg támogatja, „függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik.”

Mindezt azonban az állam gúzsbakötése tetézi, egy olyan rendelkezés, amely a Vatikáni Szerződésben rögzített egyházi privilégiumokat is gyakorlatilag örökre bebetonozza: a szerződésnek nincsen lejárata, csak közös megegyezéssel módosítható, beleértve, hogy csak az egyház egyetértésével lehet olyan rendelkezést hozni, amely az egyház vagy egyházi személyek „jelenleg hatályos kedvezményeket szűkítené”.

Ilyen típusú szerződéseket más összefüggésben “jó erkölcsbe ütközőnek” nevezik.

KIEGÉSZÍTÉS (jan. 15.): Szerettem volna megtudni, hogy az ingatlanok piaci értéke és a járadék összege hogyan viszonyul egymáshoz. Ehelyett azt tudtam meg az eheti HVG-ből (2011. évi 2. szám, jan. 15., 17. oldal), hogy azért kapja úgymond a felekezetsemlegesség elve alapján a katolikus egyház a plusz öt milliárdot, mert Orbán Viktor 1998-2002. közötti miniszterlenöksége idején megállapodott a protestáns egyházakkal arról, hogy ingatlanjáradék címén a tényleges ingatlanjáradék mellett kiegészítő támogatást kapnak történelmi érdemeikre és közfeladatellátó tevékenységükre hivatkozva. 1998-as összegek vannak hozzá: akkor a reformátusok 300 millió járadékot és 1 milliárd forint kiegészítést, az evangélikusok 200 millió forint járadékot és félmilliárd kiegészítést kapott.
Magyarán sikerült megint egyszer igazságtalanságot igazságtalansággal tetézve “orvosolni” az “egyenlőtlenséget”.

Címke , , , , , ,

A leghatékonyabb megoldás

Valamiért épp most került ismét elő (a Tiszta Beszéden és a Piroslapon) az egyházalapítás szigorítása, amiről pedig a nyáron, majd az ősszel is szó volt már – és már az előző Fidesz-kormány is elsőbbséget próbált adni a "történelmi" egyházaknak (ennyire öreg lennék, hogy csak én emlékszem erre?). Szóval újdonság tulajdonképpen nincs benne.
Még a szeptemberi "forduló" alkalmából megnéztem (az angol blogomban), kik maradhatnak meg, ha az az elképzelés érvényesül, hogy tízezer ember kell az egyházalapításhoz: megmaradna a katolikus, a református, az evangélikus keresztények mellett a krisnások, a hitgyüli és a baptisták. Mivel az egyházi 1%-os felajánlásokat vizsgáltam, amely csak az adófizetőket tartalmazza, nyilván ehhez hozzájön még néhány közösség, akik az eltartottak révén (persze itt a gyerekek kérdése problematikus – ők ilyen tekintetben ki vannak szolgáltatva a szüleiknek, akik úgymond megmondhatják nekik, mit higgyenek) meghaladják a tízezer főt, így néhány nagyobb zsidó és buddhista egyház, illetve talán a Jehova tanui és a szcientológusok is megmaradhatnak mint egyház (már ha valóban ez lesz a kritérium).
A másik lehetőség a "legalább száz éve legyen jelen" című kitétel, amihez kicsit több munka adatokat keresni. A buddhisták és persze az iszlám ezt fogja tudni teljesíteni, és ezt az akadályt veszi néhány kisebb keresztény egyház is (szerbek, görögök).

Már korábban megjegyezték, hogy ilyen feltételekkel Jézusék sem tudták volna bejegyeztetni magukat.

Szívni persze ismét a leghátrányosabb helyzetűek fognak: azokat a szervezeteket is sújtja az intézkedés, amelyek pl. a leghátrányosabb helyzetűeknek tartanak fenn iskolát, és ezt csak az egyházi iskoláknak nyújtott – az alapítványinál sokkal nagyobb – normatívával tudják megtenni. 
Szóval az amúgy kiemelten közhasznú kényszeregyházak által segélyezettekkel mi lesz? (És akkor még nem beszéltem arról, milyen aljasság lebizniszegyházazni azokat, akik mondjuk a kiemelt oktatási normatívát valóban emberbarát szociális célokra fordítják és hátrányos régiókban hátrányos helyzetű gyerekeknek próbálnak valami emberhez méltó műveltséget és piacképes szakmát adni, ahelyett, hogy elitiskolákban újratermeljék azt a politikai elitet, amely hatalomra kerülve kellő pozíciót és befolyást biztosít majd nekik.)

És persze senki nem beszél a kézenfekvő megoldásról: hogy az egyházaknak nyújtott kiváltságok megszüntetésével egy csapásra megszűnnének a bizniszegyházak is. CSAK egyenlően kellene kezelni és finanszírozni (és adóztatni) minden ténylegesen a köz javára tevékenykedő társaságot.  

Címke , , , , , ,

Egy-két link

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára szerdán vázolta az egyházalapítás szigorítására vonatkozó terveket. Az üzleti célokra létrejött egyházakkal többek között úgy akarnak leszámolni, hogy a jövőben 100 alapító tag helyett tízezerre lesz szükség (kivétel ez alól az ennél kevesebb tagot számláló "történelmi" egyházak), a már bejegyzett egyházakat pedig újra átvizsgálják. Persze az indítvány akaratlanul is azt bizonyítja, hogy bizony "biznisz", azaz anyagilag előnyös az egyház mint szervezeti forma. És szintén persze nem a kézenfekvő megoldást választják: az egyházak és a nem egyházi formában közhasznú munkát végző civil szervezetek egyenjogúsítását… index.hu/belfold/2010/09/29/leszamolnak_a_bizniszegyhazakkal/

Balog Zoltán felzárkóztatásért felelős miniszter újfent hangsúlyozta, hogy a cigányproblémák megoldásában kulcsszereplőnek tartja az egyháza(ka)t: nol.hu/belfold/_a_ciganyok_az_egyhaz_sziveben_vannak_

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter részt vett az evangélikus egyház által idén először megtartott diakónianapon, amelyen a "könyörületességből" fakadó együttérzés által indíttatott gondoskodást ünnepelték. nol.hu/belfold/a_szeretetszolgalat_napja

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a tízéves Karitatív Tanácsot is megünnepelte. Ez az a szervezet, amely szociális célokra szétosztja a pl. a Vám- és Pénzügyőrség által elkobozott termékeket. A 2000-ben létrehozott tanácsban 2008-ig egyetlen szekuláris szervezet (a Vöröskereszt) ült három egyházi mellett (a Baptista és a máltai szeretetszolgálat, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet); melléjük 2008-ban még meghívták az Együtt a Daganatos Gyermekekért és az Emberöltő alapítványokat. www.nefmi.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/tiz-esztendos-karitativ-tanacs 

Címke , , ,

Versenytorzító egyházak?

Miután az előző illetékes EU-biztos, Neelie Kroes (állítólag olasz és vatikáni nyomásra) évekig sikeresen jegelte a kereseteket, utóda, Joaquín Almunia a sokadik panasz nyomán most mégiscsak kénytelen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy az olasz adókedvezmények vajon torzítják-e a piaci versenyt és ezzel uniós szabályokba ütköznek-e. Arról van szó ugyanis, hogy az olasz egyházak, illetve szervezeteik nem fizetnek ingatlanadót és 50%-os kedvezményt kapnak a társasági adóból. Nem éppen régi előjogról van szó: Silvio Berlusconi akkori kormányfő adományozta nekik az adómentességet 2005-ös választási kampánya során. Uniós nyomásra 2006-ban Romano Prodi valamelyest pontosított a szabályozáson és az ingatlanadó alóli mentességet a "nem teljes egészében kereskedelmi" tevékenységekre korlátozta. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kórházak, magániskolák, fizetős szálláshelyek és egyéb pénzért nyújtott szolgáltatásoknak otthont adó épületek és szolgáltatások után is adómentességre tartanak igényt az épületben található kápolnára hivatkozva. 
Az állami támogatás ténye aligha megkérdőjelezhető, az épületadó alóli mentesség 100.000 ingatlant érint, és a szolgáltatások utáni bevételből elért évi két milliárd eurónyi (azaz 565 milliárd forintnyi) tiszta jövedelem után nem fizetnek társasági adót. 

www.repubblica.it/esteri/2010/09/24/news/ue_ici_chiesa-7373099/
via: www.uaar.it

Címke , , , ,

Egyházi “egy százalék” Olaszországban – ateistáknak is!

Azazhogy majdnem.
Magyarországhoz hasonlóan az olasz adófizetők is felajánlhatják személyijövedelem-adójuk egy részét bejegyzett egyházaknak. A magyarországi 1%-hoz képest azonban az olaszok az SzJA-nak csak 0,8%-áról rendelkezhetnek, a magyar viszonyokhoz hasonlóan  ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az állam az egyéb adóbevételekből ne nyújtana további támogatást a hitélet finanszírozásához. Jóval szűkebb a lehetséges címzettek köre: 1984-ig a katolikus egyház volt Olaszország egyetlen "bevett felekezete" (hogy idejét múlt kifejezést használjunk), az adófelajánlás 1984-es bevezetésével ehhez hozzájöttek a valdensek, 1993-ig pedig az adventisták, a pünkösdiek, a zsidók, a baptisták és a lutheránusok. 2010-ben tovább bővült a kör az ortodox keresztényekkel, az apostoliak, a Jehova tanúi, a buddhisták és a hinduk, akik mindannyian együttműködési szerződést kötöttek az állammal. 
Aki nem vallásos, adóját most már felajánlhatja bizonyos civil szervezetnek is, így az olasz ateistákat és agnosztikusokat tömörítő UAAR-nek is – igaz, adója nem 8, hanem csak 5 ezrelékéről rendelkezhet (a különbözet az államnál marad). Aki egyáltalán nem nyilatkozik, annak pedig mind a nyolc ezrelékét a felajánlások arányában osztják szét – kizárólag az egyházak között.

www.frei-denken.ch/de/2010/08/italien-8oo-wird-ausgedehnt/

Címke , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: