alkotmány címkéhez tartozó bejegyzések

A kísérleti módszer

Kísérleti módszereket ajánl az alkotmány (amelyről nem volt kedvem sokadszorra is írni) letesztelésére a Piroslapok blog, amely a tervezet Q cikkének jelentőségére is felhívja a figyelmet, amely kimondja, hogy az összes alkotmányos rendelkezés a preambulum fényében értelmezendő. Azaz ha valamely tétel ellentmond a "Nemzeti hitvallásnak" keresztelt zavaros műfajú, a követendő világnézetet meghatározó szövegrésznek, akkor az utóbbi kerekedik felül. De olvassátok a kísérleti protokollt: piroslapok.blog.hu/2011/04/02/az_uj_alkotmany_megsertesenek_hat_modja

Reklámok
Címke ,

A lerágott csont

Miután az elmúlt héten a sajtó tele volt az alkotmánytervezettel, nekem is ezzel illene foglalkoznom. Az eddig is látszott, hogy hülyeség lesz, foglalkoztam is vele (pl. itt: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/08/20/kozos_ugyeink_1, az állam világnézeti semlegességéről pedig itt: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/05/20/minek_az_az_elvalasztas), de ez az iromány minden negatív elvárást alulmúlt. Nem éri meg az elektronokat, amivel írták. Ennek ellenére van róla egy rakás elemzés, a vallásszabadságos vonalból az Amerikai Magyar Népszava írását ajánlom: nepszava.com/2011/03/magyarorszag/katolikus-hiszekegy-az-alkotmany-elejen.html. Persze nem csak a vallásszabadsággal, mint az egyik konkrét kérdéskörrel van baj benne, hanem az egész alkotmány mögött húzódó és ennek alapját képező ember- és államszemlélettel. A kormánypártokban uralkodó szemlélet feudális jellegéről itt olvashattok: tukor.nolblog.hu/archives/2011/02/13/Arccal_a_kozepkor_fele/

Pedig tulajdonképpen nem olyan bonyolult az alkotmányírás. A lényeg ez:
– demokrácia, jogállamiság (a hatalmi ágak szétválasztásával), népszuverenitás, köztársaság,
– az állam feladata az emberi jogok biztosítása, különös tekintettel:
  – az emberi méltóságra, az élethez és a testi sérthetetlenséghez való jogra,
  – a magánélethez való jogra,
  – a magántulajdonhoz, a foglalkozás szabad megválasztásához és a vállalkozás szabadságához való jog,
  – a törvény előtti egyenlőséghez való jogra,
  – a faji, vallási és világnézeti, nemi, nemi irányultság szerinti, családi állapot szerinti megkülönböztetés tilalmára,
  – a vallási és világnézeti szabadságra (beleértve a vallástól való szabadságot is),
  – a sajtószabadságra, a véleményszabadságra, és az információhoz való hozzájutás jogára (beleértve az oktatást).
Ezeket a jogokat csak akkor és csak olyan mértékben szabad korlátozni, amennyiben szükséges mások azonos jogainak biztosítása érdekében (az állam működésére való hivatkozás is erre az elvre vezethető vissza).
Az összes többi rész (alkotmánybíróság, választójogi részletek, parlament létszáma) csak a körítés: ESZKÖZÖK, hogy egy jól működő állam által biztosított keretekben biztonságban és szabadságban boldogulhassunk. Hogy a Fidesz a jogállamiságot szavatoló intézménye függetlenségét csorbítja, nem azért baj, mert ezek az intézmények érinthetetlenek, hanem azért, mert ezzel a jogállamiságot és ezáltal szabadságjogainkat csorbítja – magyarán belepofáz magánügyeinkbe.
 

Címke ,

Jobboldali csatározások

Gondolom, olvastátok, hogy a Siófokra kihelyezett dzsemborin összekapott a Fidesz és a KDNP. Pontosabban a KDNP azzal zsarolja a Fideszt, hogyha kihagyják az alkotmányból a szentháromságot, értsd alatta itt a magzat-, házasság- és családvédelmet, akkor ők nem fogják megszavazni. Mire Orbán közölte, "egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk", ám aztán kiderült, csak a "magzat" szótól fél, az olyasmit, hogy az élet a fogantatással kezdődik, már el tudná képzelni. A Jobbiktól Hegedűs Loránt felesége (nem saját neve alatt politizál) szintén felszólalt az abortusz tiltása mellett.
Szóval a Kövér László megfogalmazásában "világnézeti rétegpárt" megint azzal próbálkozik, hogy magánhisztijeit mindenkire ráerőszakolja. Amihez a Fidesz azért annyiban partner, hogy Szájér József szerint elképzehetőnek tartják, hogy a szülők a gyerekeik után is szavazzanak.
Ehhez kommentárképp a Kis Művészet blogról (kismuveszet.blog.hu/2011/02/12/voksot_minden_spermium_utan):

nol.hu/belfold/uj_alkotmany__a_kdnp_ultimatumot_adott_orbannak
nol.hu/archivum/20110212-a_realista_pofon
nol.hu/belfold/uj_alkotmany__a_kdnp_ultimatumot_adott_orbannak
 

Címke , , , , , ,

Nem-hír, szép talalásban

"Külön is kimondanák az állam és az egyházak szétválasztását" címsorral tálalja a Hírszerző Rétvári Bence KDNP-s államtitkár állásfoglalását a készülő alkotmány vallásszabadsággal kapcsolatos rendelkezéseiről. Ha az ember a cikket is elolvassa, kiderül azonban (minő meglepő), hogy centinyi pozitív elmozdulás sem tapasztalható a korábbiakhoz képest: állam és egyház szétválasztását továbbra is úgy értelmezik, hogy az állam azért együttműködik  (é.: pénzt ad) az egyházakkal ("Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.")- persze csak a "történelmiekkel", kizárva a "bizniszegyházakat" ("Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó, sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között."), és a vallásszabadság számukra továbbra is elsősorban a valláshoz való jogot jelenti, nem a vallástól való szabadság jogát.

Ja, egyébként valóban vannak országok, ahol elsősorban a keresztény egyházak küzdenek állam és egyház jobb szétválasztásáért. Talán nem lepődik meg senki, ha megtudja, hogy ezek azok az országok (mint pl. Pakisztán), ahol nem a kereszténység a preferált állami hit.

hirszerzo.hu/belfold/20110206_alkotmany_allam_egyhaz

Címke , , , , , ,

Amit nem szabad nem mondani

Az alkotmányozásos bejegyzésemen egy hozzászóló úgy vélte, felesleges kifogásolni, hogy az alkotmány kimondottan is védje a vallástól való szabadság, illetve a felekezetmentesség jogát. 
Indonéziában például nincs ilyen – az alkotmány az egy Istenre épül, és hat elismert felekezet van: az iszlám, a római katolikus és a protestáns vallás mellet a hinduizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus (hogy az egy Istenre épülő alkotmány hogy fér össze a többistenes hinduizmussal, illetve az emberszabású istentől mentes buddhizmussal és konfucianizmussal, azt most ne firtassuk). Aki ragaszkodik ahhoz, hogy (mert valamely más felekezethez tartozik vagy ateista) személyi igazolványán ne szerepeljen a vallása, az mindenféle kisebb-nagyobb atrocitásnak teszi ki magát, kezdve ott, hogy nem alkalmazzák, egészen odáig, hogy nem tud házasodni – azt ugyanis csak vallási szertartás keretében lehet.
De a "nyugati" társadalmak sem feltétlenül jobbak. Halottakról ugyan jót vagy semmit – kivéve egyes amerikai keresztények szerint, akik a nemrég hosszú betegség után rákban elhunyt Elizabeth Edwardsot marasztalták el a családjának adott búcsúüzenetének tartalma miatt. Az ember azt gondolná, a halálos ágyán mondott utolsó szó aztán végképp a magánügye, de amint a mellékelt ábra mutatja, ez nincs így – van, aki még ezt is megszabná neked. Edwards kifogásolt szavai ezek voltak: "Mindannyian tudjátok, hogy életem során három jó segítőm támogatott: a családom, a barátaim, és a kitartásban és a reménybe vetett bizalom". Hogy ez miért elfogadhatatlan? – Hát, mert nem szerepel benne sem Jézus, sem Isten, így az üzenet neokommunista, nihilista, és elkeseredett. 
Ezek után kevéssé meglepő, hogy a "One nation, indivisible" pólófelirat is mélységes felháborodást váltott ki, amikor Floridában azt szerették volna kérni a helyi szekulárisok, hogy a városi tanács üléseit talán mégsem közös imával kezdjék. Ugyanis a "nation" és az "indivisible" szót az "under God" kellene, hogy szétválasztja. 
Egyébként a nyíltan hitetlen, "vadházasságban" élő negyvenes ausztrál miniszterelnöknek is azt tanácsolták, használjon vallásos terminológiát – Julia Gillardnak az volt a "bűne", hogy a szomszédos új zéland-i bányabalesetben elhunytak hozzátartozóinak csupán "részvétet… legjobb kívánságokat, együttérzést és támogatást" nyilvánított, ahelyett, hogy imáit is felajánlotta volna. 

Szóval: nem – ha az ember nem kötődik felekezethez, egyáltalán nem lehet biztos, hogy békén hagyják, ha csendben meghúzza magát és próbál kimaradni a mindenféle hitkinyilvánításokból. 

www.newstatesman.com/blogs/the-staggers/2010/12/religion-indonesia-belief
scienceblogs.com/pharyngula/2010/12/new_rules_there_are_some_thing.php

www.news.com.au/national/atheist-julia-gillard-told-its-time-to-get-biblical/story-e6frfkvr-1225961724831

Címke , , , ,

Alkotmánykoncepció, korlátozott vallásszabadsággal

Az Index ír arról, hogy a Vasárnapi Hírek megjelentette az alkotmánykoncepciót tartalmazó munkaanyagot a honlapján, itt: www.vasarnapihirek.hu/files/public/cikkepek/9497/File/alkotmanykoncepcio.pdf
Megmaradt benne egy-két embertelen rendelkezés, azaz olyan kitétel, amely valamely "értéket", intézményt ruház fel jogokkal, védelemmel, ahelyett, hogy legfőbb jóként az ember méltóságát ismerné el és minden mást ennek rendelné alá. A vallásszabadság pedig egyoldalúan vallásgyakorláshoz való szabadságként határozódik meg; a vallástól való szabadságra a koncepció tervezői nemigen gondoltak, annak védelmére meg pláne nem. Igaz, a javaslat legalább nem annyira megalomániás, mint az elnöké, aki egyenesen Istentől eredezteti hatalmát, és a koncepció készítői legalább végigfuttattak rajta egy helyesírásellenőrzőt. Végigmegyek gyorsan a koncepción.  
Szentkorona van ugyan benne, amely Mo. alkotmányos jogfolytonosságát szimbolizálja (abszolutórium ellenben nincs, és istenek sem), de a hatalom a néptől ered.
Egy szinten szerepelnek azonban az alapjogok úgy általában és a hazásság és a család úgy specifikusan, ahelyett hogy utóbbiak előbbiek eszközeként szerepeljenek, mint azon jog, hogy az ember szabadon megválaszthassa magánéletét ("A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."). A rendelkezés egyben korlátozza is az együttélés védelmét (heteroszexuális házasságokra). (Alapvető rendelkezések c. rész 7. pontja)
Az alapjogok nemcsak mások jogainak tiszteletben tartása érdekében (valamint ennek folyományaként államvédelmi érdekből) korlátozhatók, hanem "a [közelebbről meg nem határozott] erkölcsök védelme érdekében" is. (8.) Ez persze felettébb kockázatos, hiszen az embert rendeli az erkölcsök alá, és utat nyit ahhoz, hogy egyének elnyomása árán is védelmezzen valamely "erkölcsöt" (láttunk már ilyent, épp a család és házasság terén: sokáig nemcsak a homoszexuális kapcsolatokat, hanem a heteroszexuális élettársi kapcsolatokat is üldözték). 
A megkülönböztetés tilalmára irányuló rendelkezés ugyan számos szempontot (faj, "szín", nem, stb.) tételesen felsorol, de a nemi irányultságot kihagyja, és csak a vallást és a politikai nézeteket és a véleményeket szerepelteti, a negatív vallásszabadságot nem. (9.)
Szerepel benne az élet védelme a fogantatástól, ami veszélyeztetheti tizenévesek és felnőttek testi sérthetetlenséghez való jogát, hiszen megesik, hogy a magzat jogainak védelme címén abortusztilalommal a magzatnak bővebb jogokat adnak, mint a megszületetteknek, azaz feljogosítják a magzatot más testének a kisajátítására, amire megszületett embernek nincsen joga. (Alapvető jogok c. rész 1.)
Csak áttételesen szerepel a munkaanyagban a vallástól való szabadság joga. A koncepció ki is fejti, hogy a vallásszabadságot úgy értelmezi, mint a vallásgyakorláshoz való szabadságot; a negatív vallásszabadságra, azaz a vallástól való szabadság jogára nem is gondolnak. ("Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa." 2.)
Szerepel ellenben ugyanebben a bekezdésben az, hogy az állam (külön törvény alapján) elismeri az egyházakat (más világnézeti szervezeteket azonban nem). 
Az országgyűlésre vonatkozóan két változat szerepel: a mai egykamarás parlament mellett egy kétkamarásé is, ami finoman szólva is aggályos, hiszen ebben a formában sérti a demokrácia egyik alapvető elvét (amely szerint egy embernek egy szavazata van, azaz minden szavazat egyenlő befolyást jelent az ország irányításába). A magyar felsőházban – ha létrejön – többek között az egyházak képviselői is ülnének, ami persze sértené az állampolgárok vallási jogegyenlőségét, hiszen az elismert egyházak által képviselt polgárok plusz befolyáshoz jutnának a törvényalkotásban. Magyarán az egyházhű állampolgár egyenlőbb. 

Címke ,

Embertelen alkotmány

Ma adtak hírt a lapok az „igazi” Schmitt Pál-féle javaslatokról is, és a KDNP azon régi törekvéséről is, hogy a magzat alkotmányos védelmével teljesen megtiltsa az abortuszt. Mind Schmitt, mind a KDNP javaslataival ugyanaz az alapvető probléma: a nekik tetsző alkotmány nem az emberért van, hanem eszközzé alacsonyítja az embert. Bővebben…
Címke , , , ,

Kontraszt

Kontrasztnak Kovács-Schmitt Pál alkotmánnyal kapcsolatos véleményéhez: José Luis Zapatero spanyol kormányfő kiállt a szekuláris Spanyolország mellett, amely az elmúlt időben jelentősen bővítette a lakosság jogait. A melegházasság lehetőségével az elmúlt öt évben húszezren életek. ""Spanyolország és az egyházi állam viszonyának alapja a spanyol alkotmány, amely elismeri a katolikus egyház súlyát, ugyanakkor garantálja mindenkinek a szabadságjogokat." – mondta. A Népszava cikke: www.nepszava.hu/articles/article.php

Címke , ,

Circenses

A hétfői munkakezdéshez egy kis jókedvre derítő írás: "’a református társadalmi tanítás legfőbb képviselője Luther Márton’. (A helyes megfejtés: Kálvin János.) … A Köztársasági Elnöki Hivatal jogi vezetője (az Elnök Úr iránymutatása nyomán) a ‘tanulmányból’ a következő tanulságokat vonja le ‘Bármilyen létező hatalmasság csakis isteni eredetű lehet (…) az alkotmányozó hatalom is Istentől való. A világi hatalomnak korlátai vannak (…) birtokosai hatalmukat Istentől kapták, hiszen az abszolutórium felett is Istennek van hatalma’." A Hírszerző cikke: hirszerzo.hu/belfold/20101111_schmitt_pal_alkotmany
 

A nyelvvédés fontosságára is kitérő írás helyesírásának elemzése: "A kereszténység kialakulása Európában Pál apostol nevéhez fűződik, erről az újszövetség írásaiban tőle fennmaradt leveleiből (!) és Lukács evangélista által megírt apostolok cselekedetei is tanúskodnak." hirszerzo.hu/belfold/20101111_Schmitt_Pal_magyar_nyelv_helyesiras

Most már tudom, miért választották meg Schmitt Pált elnöknek: a panem et circensesből ő a circenses. 

 

Címke , ,

Hány fős Magyarországot akarunk?

Mindig vita tárgya – és ezt az istenes alkotmányosdi csak felerősíti – valójában hány tagja is van az egyházaknak, nem csupán azért, mert alig van megbízható adatokat szolgáltató kutatás a témához, hanem azért is, mert a népszámláláskor legutóbb is feltett kérdés igencsak tágan értelmezhető. A lakosság egy szegmensének a hozzáállására azonban vonhatunk le ennél többet mondó következtetést. A személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásai ugyanis legalább a 3,6 millió 0 forintnál többet adózó emberre nézve adnak némi támpontot arról, felekezeti hovatartozása megéri-e neki azt a kb. 3 percet, hogy kitöltse a vonatkozó nyilatkozatot (összesen 4,5 millióan nyújtottak be adóbevallást 2009-re). Közülük 1,2 millióan, azaz a harmada rendelkezett a második 1%-ról (a civil 1%-ról egyébként jóval többen rendelkeztek, 1,77 milliónyian, az adófizetők kis híján fele). A nagyobb egyházakat nézve az adófizetők 14,8%-a kötődik annyira a katolikus egyházhoz, hogy a neki pénzbe nem, bár némi fáradozásba mégis kerülő lépést megtegye, míg a protestánsok az adófizetők 5%-ára, az evangélikusok az 1,4%-ára számíthatnak. 
Az adófizetők 8,3%-a pedig felajánlotta adója egy százalékát a két nem egyházi cél egyikének. 

www.apeh.hu/szja1_1/kimutat/2010_rend_egyh_kiem.html
www.apeh.hu/adostatisztika/szja_101007.html

www.apeh.hu/szja1_1/kozlemeny/civil_2010rend.html

Címke , , , ,
%d blogger ezt kedveli: