ajánló címkéhez tartozó bejegyzések

Járadék-összesítés

A Népszabadság a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokról készített összefoglalót. Az ingatlanok visszaszolgáltatását megalapozó 1991-es törvény értelmében hitéleti vagy közcélú szolgáltatások biztosítására kérhették vissza ingatlanaikat az egyházak. A Horn Gyula vezette, koalíciós partnere, az SZDSZ tiltakozása mellett az egyházakkal való „kiegyezésre” törekvő kormány később felkérte az egyházakat, maguk állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyeket visszakérnek. Ez a lista 4000 tételt tartalmazott, amelynek tizedét megalapozatlannak minősítették – értékük így is 117 milliárd forintra rúgott. 67 milliárd forintnyi ingatlanról az egyházak végül ingatlanjáradék fejében mondtak le – a járadék összege az idén 15 milliárd forint, miután Semjén Zsolt kezdeményezésére megduplázódott a katolikus egyháznak biztosított összeg. A NOL szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott információ alapján eddig összesen 113 milliárd forintot fizetett ki az állam 2600 ingatlan rendezése során (vagy pénzben kártalanították a volt tulajdonost, vagy a használónak szereztek új épületet).
A földbirtokokra nem terjedt ki a kárpótlás, miközben két évvel ezelőtt egy református püspök erre is bejelentette igényét. Igaz, ahogyan az ÉS-ben erre rámutattak, ezeknek a földbirtokoknak a nagy részét az egyházak nem örökbe kapták, hanem azért, hogy ennek bevételeiből fedezzék a köznek nyújtott szolgáltatásokat.

http://nol.hu/belfold/20110831-szazmilliardosegyhazi_kartalanitas

Címke , , ,

A csoda, ami nem történik meg

Időnként felütik a fejüket a mindenféle csodás gyógyulásokról szóló hírek. Most persze a katolikus egyház feje, II. János Pál boldoggá avatása kapcsán, hiszen az ilyesmihez igazolni kell egy csodát (a következő lépéshez, a szentté avatáshoz kettőt kell felmutatni). Akadt is egy, egy apáca azt tanúskodta, a néhai pápa gyógyította meg őt, miután imáiban hozzá fordult. Persze az érdekesség az, hogy az ilyesfajta csodás felépülések valahogy mindig olyasféle betegségekből történnek, amelyeknél amúgy is előfordul néha spontán gyógyulás, imával vagy anélkül, így aztán a szkeptikus kénytelen arra rámutatni, hogy finoman szólva is elég nehéz bebizonyítani, az illető felsőbb beavatkozásra gyógyult-e meg. A csodát egyértelműen bizonyító esetek valahogyan nincsenek – így jött létre a „God hates amputees” (Isten gyűlöli az amputáltakat) című weblap, amely kissé morbid humorral megállapítja, hogy Isten jobban szereti a tengeri csillagokat és bizonyos gyíkokat, mint akár az igaz háborúban végtagot vesztett igazhitűeket.

 

http://whywontgodhealamputees.com/
http://chronicle.com/blogs/brainstorm/does-god-hate-amputees/34900

Címke , ,

Kidobott értékek

A Népszava listát közöl azokról a községekről, amelyek iskoláikat átadni készülnek valamely egyháznak. – Már többször szó esett arról, Bővebben…

Címke , , , , ,

Etika a hittanos gyerekeknek is járna!

Svájcban és Ausztriában több iskolában is kísérleti jelleggel etikaoktatást biztosítanak.
Az alapelgondolás nagyon jó és mindenképpen támogatandó, hiszen az etikaoktatás csodálatos lehetőséget adhat nem egyszerűen csak az értékeinkről való párbeszédre, annak átgondolására, mi miért fontos nekünk, hanem arra is, hogy a tanulók a többiekkel szembeni viselkedésükre reflektáljanak. És ez persze kiváló alkalmat biztosítana az iskolán belüli konfliktus kezelésére. Arról, mit „szabad” és mit miért nem, hogyan bánjunk a másikkal, nem lehet elég korán elkezdeni beszélgetni – az empátia készségét olyan óvodás korban fejlesztik ki a gyerekek (bár úgy tűnik nekem, van, akinél ez kimarad). Berlinben működik is a különböző felekezetű családból származó gyerekek közös etikaoktatása, amelyet egyébként egy valláserkölcsi okokból történt gyilkosság nyomán vezettek be.
Persze ennek a pudingnak is az evés a próbája, Bővebben…

Címke , , , , , , , ,

Plusz 70%

Érdekes hírmorzsa: 70%-os plusztámogatást kapnak az egyházi szociális intézmények az államtól (a nem egyházi intézményekhez képest). Ez persze vonzóvá teszi az egyházat mint szervezeti formát többek között idősotthonok fenntartói számára is – nem annyira nyerészkedésből, mintsem túlélési ösztönből, az alapnormatívából ugyanis nem lehet normális színvonalú otthont fenntartani.
Persze a megoldás egyszerű lenne: tessék minden intézményt fenntartótól függetlenül azonos mértékben finanszírozni (és persze a szoltáltatás színvonalát ellenőrizni). Ehelyett az illetékes államtitkár (miután felháborodást váltott ki az az őszi javaslata, hogy legalább tízezer támogatóra legyen szükség az egyházalapításhoz) azt  találta ki, hogy eltérő módon támogatják egyházakat és egyházakat. Szóval lesznek majd pusziegyházak és bizniszegyházak, előbbiek kapnak pénzt, utóbbiak nem. Ezzel persze ugyanaz a baj, mint a "tízezres létszámmal" meg a "történelmi  múlttal": sérti a vallásszabadságot (amit amúgy a mostani rendelkezések is sértenek, hiszen előnyben részesítik az egyházakat a többi közhasznú tevékenységet folytató szervezetekkel szemben).

Tehát még egyszer: tessék rendesen megoldani, és a szociális intézményeket fenntartótól függetlenül egyformán finanszírozni. Akkor nem lesz szükség azokra a kényszeregyházakra, amelyeket most gyakorlatilag nyerészkedéssel vádolnak.

Az Origo cikke: www.origo.hu/itthon/20110114-szigoritana-az-egyhazalapitast-az-egyhazi-torveny-keszulo-tervezete.html
 

Címke , , , , ,

Zsákbamacska (update 01.15.)

Semjén Zsolt kezdeményezésére az amúgy szűkös 2011. évi állami költségvetésből plusz ötmilliárd jutott a katolikus egyház ingatlanjaiért járó járadékra, illetve plusz négy milliárd jutott a (nem csak katolikus) egyházi intézményeknek az oktatási normatív támogatáson felül biztosított kiegészítő normatíva kipótlására (ezt az összeget az önkormányzati iskolák esetében az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, az alapítványi iskoláknak viszont csak az alap támogatás jár. Erről a két dologról még az év végén megállapodást is írt alá a kormány felhatalmazásával Semjén Zsolt és a katolikus egyház. Érdemes az ilyen szerződéseket elolvasni (ez a mostani a Hivatalos Értesítő 2010. évi 104. számában jelent meg). A szöveg persze tartalmaz mindenféle udvariassági preambulumokat, de azért van benne egy-két érdekesség is, ami tulajdonképpen nincs közvetlen összefüggésben a fenti két támogatással.

Odáig még redben, hogy az állam a 2005-2008-as évekre az Állami Számvevőszék által még az Erdő Péter bíborossal borozgató Kovács Árpád számvevőszéki elnök alatt megítélt plusz forrásokat átadja, és az egyház cserében lemond a vonatkozó időszakkal kapcsolatos igényeiről (azért ez a négymilliárd ne tévesszen meg senkit, nem olyan sok az: az egyházi kiegészítő normatíva 2008-ban évi 24 milliárd volt, a négymilliárdos kiegészítés pedig négy évre szól – azaz a kiegészítő támogatás 4%-án [1/24] vitatkoztak össze).
Ami kimondottan a katolikus egyháznak ingatlanjáradék címén megítélt plusz 5 milliárdot illeti, már kicsit érdekesebb a helyzet. Ezzel ugyanis a katolikus ingatlanok járadéka duplájára nőtt, amit azzal indokolnak, hogy ingatlanjaik értékéhez képest a katolikus egyház kevesebbet kapott a többinél. Ez az összeg azonban nem egyszeri, hanem ezentúl a járadék kiszámításának alapját képezi.

A két lepapírozandó pénzügyi adományon túlmenően azonban az állam a szerződésben tudomásul veszi és elfogadja a katolikus egyház jogát, hogy belső törvényhozást és bíróságot működtessen, teljesen általánosságban közfeladatnak elismeri a katolikus egyház intézményeinek tevékenységét, valamint megerősíti, hogy a mindenféle egyházi intézmények működtetéséhez az önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatást ad (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyivel az önkormányzatok az állami finanszírozáson felül saját költségvetésükből, annyi plusz támogatást kapnak az egyházak – ez a fenti évi 24+1 milliárd). De kötelességet vállal az állam a szerződés 5. cikkében arra, hogy az egyház hit- és erkölcstanoktatását pénzügyileg támogatja, „függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik.”

Mindezt azonban az állam gúzsbakötése tetézi, egy olyan rendelkezés, amely a Vatikáni Szerződésben rögzített egyházi privilégiumokat is gyakorlatilag örökre bebetonozza: a szerződésnek nincsen lejárata, csak közös megegyezéssel módosítható, beleértve, hogy csak az egyház egyetértésével lehet olyan rendelkezést hozni, amely az egyház vagy egyházi személyek „jelenleg hatályos kedvezményeket szűkítené”.

Ilyen típusú szerződéseket más összefüggésben “jó erkölcsbe ütközőnek” nevezik.

KIEGÉSZÍTÉS (jan. 15.): Szerettem volna megtudni, hogy az ingatlanok piaci értéke és a járadék összege hogyan viszonyul egymáshoz. Ehelyett azt tudtam meg az eheti HVG-ből (2011. évi 2. szám, jan. 15., 17. oldal), hogy azért kapja úgymond a felekezetsemlegesség elve alapján a katolikus egyház a plusz öt milliárdot, mert Orbán Viktor 1998-2002. közötti miniszterlenöksége idején megállapodott a protestáns egyházakkal arról, hogy ingatlanjáradék címén a tényleges ingatlanjáradék mellett kiegészítő támogatást kapnak történelmi érdemeikre és közfeladatellátó tevékenységükre hivatkozva. 1998-as összegek vannak hozzá: akkor a reformátusok 300 millió járadékot és 1 milliárd forint kiegészítést, az evangélikusok 200 millió forint járadékot és félmilliárd kiegészítést kapott.
Magyarán sikerült megint egyszer igazságtalanságot igazságtalansággal tetézve “orvosolni” az “egyenlőtlenséget”.

Címke , , , , , ,

Spiró reloaded

A közoktatási törvény előkészítése során kiderült, hogy Hoffmann Rózsa szerint az idegennyelv-oktatásnak nem szabadna ennyire az angolra összpontosítania, ehelyett más nyelveket kellene tanítani – nem második idegen nyelvként az angol mellett, hanem helyette. Úgy tűnik, ezt az elvet ifjú kereszténydemokraták már át is ültették a gyakorlatba – ugyanis minden jel szerint kihívást jelent számukra tévékészülékükön megtalálni az Off-gombot. Így aztán ahelyett, hogy kikapcsolták volna készülékeiket, inkább végignézték a Való Világ című műsort, amitől (különösen annak szexuális tartalmúvá lazult csajbulizós epizódjától) olyan traumát szenvedtek, hogy a lakosságot a műsor elleni tiltakozásra buzdítják az újonnan felállított, a közbeszédben Szalai Annamária személyében megtestesülő médiahatóságnál.

Az érintett csoportnak azonban a jelek szerint nemzeti irodalmunk tekintetében is hiányos a műveltségük: a feljelentők szervezete Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek nevezi magát, azaz IKSZ-nek, bizonyára nem gondolva arra, hogy a magyar szépirodalomban csak egészen picit is jártas embernek erről bizony nem juthat más az eszébe, mint Spiró György 1981-ben megjelent Az Ikszek című regénye, amelyben a művész főhős reménytelen harcot folytat a cenzúra mindent átható hatalmával szemben, amelynek szorgos hangyamunkásai a mindenütt jelen lévő, mindenről besúgó Ikszek. Valamiért úgy sejtem, a névválasztást nem az öniróniájuk ösztönözte.

http://index.hu/kultur/media/2011/01/04/a_keresztenydemokratak_a_valo_vilag_elleni_feljelentesre_buzditanak/

Címke , , , , ,

Embertelen alkotmány

Ma adtak hírt a lapok az „igazi” Schmitt Pál-féle javaslatokról is, és a KDNP azon régi törekvéséről is, hogy a magzat alkotmányos védelmével teljesen megtiltsa az abortuszt. Mind Schmitt, mind a KDNP javaslataival ugyanaz az alapvető probléma: a nekik tetsző alkotmány nem az emberért van, hanem eszközzé alacsonyítja az embert. Bővebben…
Címke , , , ,

Vasárnapi munkatilalom

Ma nyújtották be a vasárnapi munkatilalomra irányuló törvénymódosítást. Az eredetileg a KDNP által forszírozott ötletet (amelyet már korábban elemezgettem) öt jobbikos képviselő karolta fel. Indítványuk a munka törvénykönyvét úgy módosítaná, hogy elrendeli a vasárnapi munkavégzés tilalmát, kivéve a rendeltetése folytán vasárnaponként is működő, azaz a lakosság hétvégi pihenésére szolgáltatásokat biztosító munkáltatókat, illetve az élet, az egészséget, a testi épséget, illetve a vagyonvédelmet biztosító munkáltatókat, továbbá azokat az üzemeket, amelyek három műszakban működnek. Azonban ezeknél is legfeljebb hat óra a vasárnapi munkaidő, dupla bért kell fizetni a vasárnapi munkára, illetve havi egy vasárnapra szabadnapot kell biztosítania a munkáltatónak. A kiskaput nem felejtették ki: a részmunkaidőben, kizárólag hétvégi munkavállalásra szerződtetett munkavállalókat nem illeti meg a dupla bér. A nagyáruházak vasárnapi zárva tartását nem a munka törvénykönyvén keresztül, hanem a kereskedelemről szóló törvény módosításával érnék el. Eszerint a munkaszüneti napokon és vasárnap zárva kell tartani, kivéve évi 12 vasárnapot. Kinyithatnak a virág- és csokiboltokon kívül a benzinkúti és pályaudvari boltok, ha kisebbek 175 négyzetméternél, valamint minden olyan üzlet, ahol legfeljebb két munkavállalót foglalkoztatnak (a dolgozó családtagok családi vállalkozás címén történő kiszipolyozása továbbra sem tilos sem a kereskedelemben, sem a vendéglátásban), de húsvétkor, pünkösdkor és amikor a vasárnap egyben ünnepnap nekik is redőny. 
Az indítványt az emberi méltósággal és a család védelmével, valamint a történelmi hagyományokkal és a keresztény munkavállalók vallásszabadságával indokolják, de az indoklás második bekezdésében máris előkerül a multinacionális cégek haszonmaximalizálása, amely az indítványozók szerint az egyetlen, vasárnapi munkavégzés mellett szóló érdek, és kifejtik, hogy a vasárnapi nyitva tartás versenyelőnyt jelent a multiknak (csak tudnám, mitől családbarátabb a dolgozó nemzeti kizsákmányolása a multinacionálisnál). 

Az indítvány szövege: www.parlament.hu/irom39/01764/01764.pdf

Címke , , , , , , ,

A leghatékonyabb megoldás

Valamiért épp most került ismét elő (a Tiszta Beszéden és a Piroslapon) az egyházalapítás szigorítása, amiről pedig a nyáron, majd az ősszel is szó volt már – és már az előző Fidesz-kormány is elsőbbséget próbált adni a "történelmi" egyházaknak (ennyire öreg lennék, hogy csak én emlékszem erre?). Szóval újdonság tulajdonképpen nincs benne.
Még a szeptemberi "forduló" alkalmából megnéztem (az angol blogomban), kik maradhatnak meg, ha az az elképzelés érvényesül, hogy tízezer ember kell az egyházalapításhoz: megmaradna a katolikus, a református, az evangélikus keresztények mellett a krisnások, a hitgyüli és a baptisták. Mivel az egyházi 1%-os felajánlásokat vizsgáltam, amely csak az adófizetőket tartalmazza, nyilván ehhez hozzájön még néhány közösség, akik az eltartottak révén (persze itt a gyerekek kérdése problematikus – ők ilyen tekintetben ki vannak szolgáltatva a szüleiknek, akik úgymond megmondhatják nekik, mit higgyenek) meghaladják a tízezer főt, így néhány nagyobb zsidó és buddhista egyház, illetve talán a Jehova tanui és a szcientológusok is megmaradhatnak mint egyház (már ha valóban ez lesz a kritérium).
A másik lehetőség a "legalább száz éve legyen jelen" című kitétel, amihez kicsit több munka adatokat keresni. A buddhisták és persze az iszlám ezt fogja tudni teljesíteni, és ezt az akadályt veszi néhány kisebb keresztény egyház is (szerbek, görögök).

Már korábban megjegyezték, hogy ilyen feltételekkel Jézusék sem tudták volna bejegyeztetni magukat.

Szívni persze ismét a leghátrányosabb helyzetűek fognak: azokat a szervezeteket is sújtja az intézkedés, amelyek pl. a leghátrányosabb helyzetűeknek tartanak fenn iskolát, és ezt csak az egyházi iskoláknak nyújtott – az alapítványinál sokkal nagyobb – normatívával tudják megtenni. 
Szóval az amúgy kiemelten közhasznú kényszeregyházak által segélyezettekkel mi lesz? (És akkor még nem beszéltem arról, milyen aljasság lebizniszegyházazni azokat, akik mondjuk a kiemelt oktatási normatívát valóban emberbarát szociális célokra fordítják és hátrányos régiókban hátrányos helyzetű gyerekeknek próbálnak valami emberhez méltó műveltséget és piacképes szakmát adni, ahelyett, hogy elitiskolákban újratermeljék azt a politikai elitet, amely hatalomra kerülve kellő pozíciót és befolyást biztosít majd nekik.)

És persze senki nem beszél a kézenfekvő megoldásról: hogy az egyházaknak nyújtott kiváltságok megszüntetésével egy csapásra megszűnnének a bizniszegyházak is. CSAK egyenlően kellene kezelni és finanszírozni (és adóztatni) minden ténylegesen a köz javára tevékenykedő társaságot.  

Címke , , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: