1% címkéhez tartozó bejegyzések

Egyszázalék Svájcban?

Svájcban az állam (pontosabban a kantonok) a rendes adón felül az egyháztagoktól (és a cégektől, amelyek több kantonban annak ellenére fizetnek kötelezően egyházadót, hogy nem természetes személyként nem lehet felekezeti hovatartozásuk) egyházadót is szednek, amit aztán eljuttatnak a bejegyzett egyházaknak. Mivel az egyháztagok száma csökken, és ezzel az egyházadó is, felvetődött az egyházak részéről, hogy a régi rendszert egy az olasz-(0,8%), spanyol- (0,52%) és magyarországihoz (1%) hasonló szisztémával váltsák fel, amelynek keretében mindenki rendelkeznek adója valamely arányáról. Mindezt abban a reményben, hogy ha az egyháztagoknak nem kell plusz adót fizetniük, talán kevesebben lépnének ki.
Egy friss nem reprezentatív, a svájci katolikus hírügynökség oldalán pulbikált felmérés szerint ez nem biztos, hogy ezzel jól járnának az egyházak. Egy esetleges népszavazás kétesélyes lenne, a megkérdezettek 53%-a tartaná meg a mostani rendszert. Ha áttérnének az "egyszázalékos" rendszerre, az adófizetők nagyobb arányban ajánlanák fel adójukat valamely szekuláris célnak, mintsem az egyházak hitéleti tevékenységére: 43% adná világi, 37% egyházi célra. A nők az átlagnál jobban bíznák pénzüket egy világi célra: 49%-nyian nem adnák egyháznak. A 20-40 év közöttieknél ez az arány 69%.

www.kipa-apic.ch/index.php
www.frei-denken.ch/de/2011/03/kipa-mandatssteuer-hatte-an-der-urne-chancen/
 

 

Címke , , ,

Jól kereső egyháztámogatók?

A magyarországi egyházak attól tartanak, veszítenek az új adószabályokkal, mert azzal, hogy a befizetett személyi jövedelemadó összege csökken, az egyházaknak (és a civil szervezeteknek) jutó egyszázalékos adófelajánlások összege is csökken. Emiatt az Origo szerit erőteljesen nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy változtasson a rendszeren (magyarán hogy az egyházak nagyobb arányban részesüljenek a csökkent adóbefizetésekből). Ez persze azt jelenti, hogy az egyházak abból indulnak ki, az őket támogatók az adóváltozások legfőbb nyertesei, Bővebben…

Címke , , ,

2. 1% – ne felejtsd

Ne felejtsetek el nyilatkozni adótok második ("egyházi") 1%-áról (akár magatok készítitek az adóbevallást, akár a munkáltató teszi). Az idén egyetlen nem egyházi célra lehet felajánlani az adót (Nemzeti Tehetség program), ennek technikai száma: 1823.

Ha nem nyilatkozol, az összeget szétosztják az egyházak között, akik akár értékeiddel ellentétes célokra is felhasználhatják!

Részletek a Facebook-eseményen: www.facebook.com/event.php – ha facebookos vagy, csatlakozz!

Címke , , ,

Egyházi költségvetés 2011

Az Index nekilátott számolni és arra jutott, 2011-re úgy 56-58 milliárd forint jut majd az egyházaknak, amihez még hozzájön az a plusz ötmilliárd, amelyet Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes szerzett a katolikus egyháznak, ingatlanjáradék címén. Összesen tehát olyan 61,5-63,5 milliárd forint állami támogatás jut az egyházaknak. 
Ez nem tartalmazza azokat a normatív támogatásokat, amelyek az oktatási és szociális intézményeknek járnak közfeladatok ellátására, és persze nem tartalmazza az egyházak számára is hozzáférhető pályázat útján megszerezhető hazai költségvetési és uniós támogatásokat. 
Az Index szerint ez rekordösszeg, amivel alighanem igaza van, bár a cikkben sajnos nincsenek felsorolva a pontos tételek – én a 2008-as zárszámadásban (azaz a 2008. évi elszámolásban) nem túl hosszas keresgéléssel 52,1 milliárdot találtam – a közfeladatok ellátásáért nemcsak egyházi, hanem állami és alapítványi intézményeknek is járó normatív támogatáson felül. Azaz ez a plusztámogatás, amit a közfeladatok ellátásáért járó támogatáson felül kapnak az egyházak (például teológusképzésre, hitoktatásra, papok és lelkészek fizetésére). 
Az Index nálam jóval bővebben pedzegette a honvédelmi juttatásokat, illetve az uniós támogatásokat (pl. falusi templomok felújítása a LEADER című vidékfejlesztési program terhére), amelyhez az önrészt esetenként a helyi önkormányzat költségvetéséből kapja az egyház. Jutott pályázati pénz a nemég kedvezőtlen hírbe keveredett pécsi katolikus egyházmegyének is, és annak püspökének is (külön-külön). 
Az Index úgy tudja, az elmúlt húsz évben mindössze egyszer tettek kísérletet arra, hogy összegezzék, kitől milyen címen milyen állami támogatást kapnak az egyházak, ám a 2008-as kísérletet végül Hiller István oktatási miniszter állította le, az Index szerint vélhetően azért, mert már amúgy is feszült volt a viszony a tárca és az egyházak között – utóbbiak úgy vélték, az oktatási feladatok ellátásáért fizetett normatív támogatáson felül a vatikáni szerződés alapján minden egyház intézményeinek biztosított (de az alapítványiaknak és önkormányzatiaknak nem járó) kiegészítő támogatás összegét a tárca túl szűkmarkúan számolta ki (valóban nem egyszerű kiszámítani, mennyi jár – ehhez átlagolni kell, hogy a 3000 önkormányzat mennyi pénzt biztosított oktatási intézményeinek). 

Persze azért a közfeladatok egyház általi elvégzése – míg elsőre tiszteletre méltó segítségnek tűnhet – sem egészen problémamentes, hiszen a történelmi egyházak jellemzően a politikai elitet újratermelő klientúraépítő iskolákat tartanak fenn, intézményeiket pedig bevallottan is magánértékeik terjesztése céljából működtetik. Ez akár bele is férhetne, amíg ezek szűk körben maradnak. Amikor azonban az elitiskolák egyháziak (nem annyira az étoszuk miatt, hanem sokkal inkább, mert csak a jó tanulókat veszik fel, és a macerásabb gyerekek oktatásából már nem veszik ki a részüket), és szülőnek-gyereknek hitet kell hazudnia, hogy a gyerek jó képzéshez jusson; esetleg nincs is választási lehetőség, mert a kedvezőbb finanszírozási feltételek miatt az önkormányzat inkább egyházi kezelésbe adta az intézményét; amikor a tanár potenciális munkaadóinak jó része egyházi, és a tanárnak emiatt világnézetétől függetlenül egzisztenciális okokból hitet kell hazudnia és magánéletét (házasságkötését, gyerekeinek számát, válását) egyházi elvárásokhoz kell igazítani – na, akkor már rég hiba volt közfeladatokat állami pénzekből egyházakkal elláttatni. 

– Részletek az Indexen: index.hu/belfold/2010/12/20/direkt_nem_szamoltak_ossze_mennyit_kapnak_az_egyhazak/

Címke , , , ,

Magyar evangélikusok körképe

Egy az evangélikusok lapjának jövő havi számában közzéteendő kutatás eredményeiről számol be a HVG eheti száma.
A kutatásról Prőhle Gergely nyilatkozott, az egyház országos felügyelője, aki civilben amúgy kormánytisztviselő, és nem is akármilyen beosztásban: ő az EU-s ügyekért felelős államtitkár (apropó: Bővebben…

Címke , , ,

A leghatékonyabb megoldás

Valamiért épp most került ismét elő (a Tiszta Beszéden és a Piroslapon) az egyházalapítás szigorítása, amiről pedig a nyáron, majd az ősszel is szó volt már – és már az előző Fidesz-kormány is elsőbbséget próbált adni a "történelmi" egyházaknak (ennyire öreg lennék, hogy csak én emlékszem erre?). Szóval újdonság tulajdonképpen nincs benne.
Még a szeptemberi "forduló" alkalmából megnéztem (az angol blogomban), kik maradhatnak meg, ha az az elképzelés érvényesül, hogy tízezer ember kell az egyházalapításhoz: megmaradna a katolikus, a református, az evangélikus keresztények mellett a krisnások, a hitgyüli és a baptisták. Mivel az egyházi 1%-os felajánlásokat vizsgáltam, amely csak az adófizetőket tartalmazza, nyilván ehhez hozzájön még néhány közösség, akik az eltartottak révén (persze itt a gyerekek kérdése problematikus – ők ilyen tekintetben ki vannak szolgáltatva a szüleiknek, akik úgymond megmondhatják nekik, mit higgyenek) meghaladják a tízezer főt, így néhány nagyobb zsidó és buddhista egyház, illetve talán a Jehova tanui és a szcientológusok is megmaradhatnak mint egyház (már ha valóban ez lesz a kritérium).
A másik lehetőség a "legalább száz éve legyen jelen" című kitétel, amihez kicsit több munka adatokat keresni. A buddhisták és persze az iszlám ezt fogja tudni teljesíteni, és ezt az akadályt veszi néhány kisebb keresztény egyház is (szerbek, görögök).

Már korábban megjegyezték, hogy ilyen feltételekkel Jézusék sem tudták volna bejegyeztetni magukat.

Szívni persze ismét a leghátrányosabb helyzetűek fognak: azokat a szervezeteket is sújtja az intézkedés, amelyek pl. a leghátrányosabb helyzetűeknek tartanak fenn iskolát, és ezt csak az egyházi iskoláknak nyújtott – az alapítványinál sokkal nagyobb – normatívával tudják megtenni. 
Szóval az amúgy kiemelten közhasznú kényszeregyházak által segélyezettekkel mi lesz? (És akkor még nem beszéltem arról, milyen aljasság lebizniszegyházazni azokat, akik mondjuk a kiemelt oktatási normatívát valóban emberbarát szociális célokra fordítják és hátrányos régiókban hátrányos helyzetű gyerekeknek próbálnak valami emberhez méltó műveltséget és piacképes szakmát adni, ahelyett, hogy elitiskolákban újratermeljék azt a politikai elitet, amely hatalomra kerülve kellő pozíciót és befolyást biztosít majd nekik.)

És persze senki nem beszél a kézenfekvő megoldásról: hogy az egyházaknak nyújtott kiváltságok megszüntetésével egy csapásra megszűnnének a bizniszegyházak is. CSAK egyenlően kellene kezelni és finanszírozni (és adóztatni) minden ténylegesen a köz javára tevékenykedő társaságot.  

Címke , , , , , ,

Hány fős Magyarországot akarunk?

Mindig vita tárgya – és ezt az istenes alkotmányosdi csak felerősíti – valójában hány tagja is van az egyházaknak, nem csupán azért, mert alig van megbízható adatokat szolgáltató kutatás a témához, hanem azért is, mert a népszámláláskor legutóbb is feltett kérdés igencsak tágan értelmezhető. A lakosság egy szegmensének a hozzáállására azonban vonhatunk le ennél többet mondó következtetést. A személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásai ugyanis legalább a 3,6 millió 0 forintnál többet adózó emberre nézve adnak némi támpontot arról, felekezeti hovatartozása megéri-e neki azt a kb. 3 percet, hogy kitöltse a vonatkozó nyilatkozatot (összesen 4,5 millióan nyújtottak be adóbevallást 2009-re). Közülük 1,2 millióan, azaz a harmada rendelkezett a második 1%-ról (a civil 1%-ról egyébként jóval többen rendelkeztek, 1,77 milliónyian, az adófizetők kis híján fele). A nagyobb egyházakat nézve az adófizetők 14,8%-a kötődik annyira a katolikus egyházhoz, hogy a neki pénzbe nem, bár némi fáradozásba mégis kerülő lépést megtegye, míg a protestánsok az adófizetők 5%-ára, az evangélikusok az 1,4%-ára számíthatnak. 
Az adófizetők 8,3%-a pedig felajánlotta adója egy százalékát a két nem egyházi cél egyikének. 

www.apeh.hu/szja1_1/kimutat/2010_rend_egyh_kiem.html
www.apeh.hu/adostatisztika/szja_101007.html

www.apeh.hu/szja1_1/kozlemeny/civil_2010rend.html

Címke , , , ,

Egyházi “egy százalék” Olaszországban – ateistáknak is!

Azazhogy majdnem.
Magyarországhoz hasonlóan az olasz adófizetők is felajánlhatják személyijövedelem-adójuk egy részét bejegyzett egyházaknak. A magyarországi 1%-hoz képest azonban az olaszok az SzJA-nak csak 0,8%-áról rendelkezhetnek, a magyar viszonyokhoz hasonlóan  ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az állam az egyéb adóbevételekből ne nyújtana további támogatást a hitélet finanszírozásához. Jóval szűkebb a lehetséges címzettek köre: 1984-ig a katolikus egyház volt Olaszország egyetlen "bevett felekezete" (hogy idejét múlt kifejezést használjunk), az adófelajánlás 1984-es bevezetésével ehhez hozzájöttek a valdensek, 1993-ig pedig az adventisták, a pünkösdiek, a zsidók, a baptisták és a lutheránusok. 2010-ben tovább bővült a kör az ortodox keresztényekkel, az apostoliak, a Jehova tanúi, a buddhisták és a hinduk, akik mindannyian együttműködési szerződést kötöttek az állammal. 
Aki nem vallásos, adóját most már felajánlhatja bizonyos civil szervezetnek is, így az olasz ateistákat és agnosztikusokat tömörítő UAAR-nek is – igaz, adója nem 8, hanem csak 5 ezrelékéről rendelkezhet (a különbözet az államnál marad). Aki egyáltalán nem nyilatkozik, annak pedig mind a nyolc ezrelékét a felajánlások arányában osztják szét – kizárólag az egyházak között.

www.frei-denken.ch/de/2010/08/italien-8oo-wird-ausgedehnt/

Címke , , , , ,

Több pénzt az egyházaknak egy világiasodó államban

Miközben az olaszok egyre kevésbé kötődnek a katolikus egyházhoz, Veneto régió vezetése úgy döntött, fix fizetést biztosítanak a kórházi lelkészeknek. 
Egy új felmérés szerint a katolikusnak mondott Olaszország lakossága egyre kevésbé kötődik az egyházhoz. Néhány példa: míg 1991-ben a párok 17,5%-a kötött polgári házasságot, 2006-ra a párok harmada nem esküdött templomban. Ugyanebben az időszakban 91%-ról 79%-ra csökkent a megkeresztelt egy év alatti gyermekek aránya. Nőtt az élettársi viszonyok aránya és ezzel párhuzamosan 2007-ben a gyerekek 20%-a született házasságon kívül (1991-ben ez az arány 8% volt). A válások száma megduplázódott 1991 és 2007 között. Még a gyerekek hitoktatáson való részvétele is csökkent valamelyest, 91%-ra. Az erőteljes tévékampány ellenére csökkent az SzJA-ból a katolikus egyháznak felajánlott összeg a 2003-as 1,16 milliárd euróról 930 millió euróra 2006-ban (a rendszer hasonlít a magyarországihoz azzal a két különbséggel, hogy az adó 0,8%-át lehet felajánlani). Az önkéntes adományok száma és összege is csökkent: míg 1991-ben 185 ezer fő összesen 21 millió eurót ajánlott fel, 2006-ban 155 ezren 16,8 millió eurót adományoztak. 
Mindeközben Venetoban úgy döntöttek, rendezik a kórházi lelkészek helyzetét. A régió vezetése megállapodást írt alá a püspöki konferenciával, amelyben kötelezik az egészségügyi intézményeket, hogy az ápolónőkkel azonos státuszt biztosítsanak a kórházban működő papoknak. Utóbbiak így havi nettó 1500 eurós fizetésre számíthatnak; az összköltség évi 2 millió euró. 
 
http://www.uaar.it/news/2009/11/27/veneto-regione-sborsa-due-milioni-euro-per-cappellani-cattolici

http://www.uaar.it/news/2009/11/28/rapporto-2009-laicita-italia-piu-secolarizzata
 

Címke , , , ,

Népszámlálás 2011 – 2

Miután a következő népszámlálás törvényjavaslatából végül kimaradtak a vallási és kisebbségi hovatartozásra irányuló kérdések, Sólyom László köztársasági elnök visszadobta a törvényjavaslatot és felkérte az országgyűlést, ezek a kérdések is kerüljenek bele a felmérésbe. A kérdezés mikéntjének jelentőségéről korábban írtam, most egy civil szervezet a népszámlálási adatok felhasználására hivatkozva tiltakozik a kérdések ellen. 
Bővebben…

Címke , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: