Egyirányú vallásszabadság

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

Pénteken négy kereszténydemokrata honpapi benyújtotta az új, kétharmados (newspeechben sarkalatos) egyházügyi törvénytervezetet. Aki nem akarja végignyálazni a 37 oldalas irományt, annak itt a lényeg:

– A vallásszabadságból továbbra kimarad a vallástól való szabadság, mint jog (a törvényalkotók úgy értelmezik, hogy aki nem él a valláshoz való szabadság jogával, az a vallásszabadsággal mint olyannal nem él). Továbbá hiányzik belőle a vallási meggyőződés ki nem nyilvánításának joga, valamint az a jog, hogy ne vegyen részt vallási cselekményekben (pl. nem tiltja a törvény, hogy egy zsidó iskola katolikus diákjától zsidó vallási szertartáson való részvételt követeljenek). A törvény részletes indoklásában azt állítják ugyan a beterjesztők, hogy a törvény a szabadságjog gyakorlását és tanítása mellett ennek mellőzését is lehetővé teszi, de a beterjesztők itt végképp összemossák a vallásszabadságot a valláshoz való szabadsággal, elfelejtve, hogy a felekezeten kívüliség nem a vallásszabadság gyakorlásának a mellőzése, hanem a vallási és lelkiismereti szabadság jogának a gyakorlása.

– A tervezet kiemelt védelmet biztosít az egyházi személyeknek (nekik a szabálysértések és a büntetőjog tekintetében), továbbá az egyházi helyszíneknek, szertartásoknak és jelképeknek. Ez a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága miatt lehet problematikus, amennyiben alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse a kritikát, a szatírát, a művészetet és az egyházi kinyilvánításokkal szembeni nyilvános tiltakozásokat.

– Egyházat a korábbiakkal ellentétben nem lehet bemondásos alapon bejegyeztetni. 1000, névvel, címmel és aláírással szereplő tag mellet húszéves múltat, a természetfelettire irányuló hitelveket és rítusokat kell felmutatni. Az indoklás szerint ez nem sérti a vallásszabadságot, mert civil szervezetként is lehet vallási életet élni. Kétségtelen azonban, hogy az egyházakat megillető kedvezmények (az adókedvezményektől a közszolgáltatások kedvezőbb finanszírozáson át az egyházi 1%-ig) megkönnyítik a hitéletet. Nem-egyházak hitéletükben pedig abban vannak akadályoztatva, hogy az iskolában hittant tanítsanak.
A törvény melléklete 44 vallási közösséget sorol fel, amelyek egyházként történő bejegyzéséről az illetékes tárca gondoskodik. Van itt sok minden – a „történelmi” egyházak mellett olyanok is, amelyek „jelentős társadalmi szerepet” töltenek be, mint a Hit Gyülekezete, és olyanok is, akiket csak az tüntet ki, hogy valamely nagyobb külföldi felekezet magyarországi leányvállalatai, mint a mormonok. A szcientológusok egyébként nem kerültek be, és érdekes mód a máltai lovagrendet sem látom, pedig velük karácsonykor kötött egyházzá nyilvánítási megállapodást Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes.
A bejegyzést illetően előáll az az érdekes helyzet, hogy az állam ugyan nem kezelhet vallási adatokat, egy felekezet bejegyzéséhez viszont csatolni kell legalább ezer tag nevét, címét és aláírását, amit a bíróság ellenőriz is a népességnyilvántartással. Bár az állam elvben továbbra sem vizsgálhatja a hitélet tartalmát, az indoklás szerint a bíróságot felkért szakértők fogják segíteni annak eldöntésében, hogy az egyházzá nyilvánítást kérvényező valóban elsősorban hitéleti tevékenységet folytat, Amely szervezet csak simán valami közcélú dolgot végez, az nem egyház, és a törvény indoklásában ezzel egy lélegzetvételben ki is emelik, hogy ezek az „üzleti célra” létrejött [az előző mondatban még közcélú tevékenységet folytató] szervezetek indokolják az újraszabályozást.

– Továbbra is széles körűek a pénzügyi kedvezmények, a törvénytervezet bőségesen bánik a „nem vállalkozási tevékenység” meghatározásával, amibe a kegytárgyak, a tankönyvkiadás és a sport mellett az is beletartozik, ha egy egyházi célra is használt épületet bérbeadnak (így működnek az olasz katolikus egyház szálláshelyei).
Érdekes a 21§, amely szerint az egyház bevételei elsősorban természetes és jogi személyek adományaiból tevődik össze – hm, érdekes lenne, ha ezt komolyan vennék, és minden egyház legfeljebb annyi állami apanázst kapna, amennyi adományt fel tud mutatni a könyvelésében, bár attól tartok, az államtól érkezett hitéleti juttatásokat is „adomány”-nak minősítik.
A pontos adókedvezményekről külön törvény rendelkezik majd; a nem hitéleti tevékenység pénzügyei ellenőrizhetők – más kérdés, hogy a vállalkozói nyereség átcsatornázható a hitéleti kalapba, onnantól pedig ellenőrizhetetlen.

– Betonozzák be az egyházi intézmények 100%-os állami finanszírozását.

– Az egyháznak joga van feltételeket szabni a munkavállalóival szemben. Ellenben tevékenységével nem sértheti az alkotmányos jogokat. (Erre kössetek csomót – ez ugyan végre valami pozitív az egész tervezetben, de melyek azok az egyházak, amelyek nem sértik az egyenlő bánásmód elvét?)

– Problematikus, hogy az egyházi személyek nem kötelesek munkájuk során tudomásukra jutott, személyiségi jogokat érintő információkat állami hatóságnak átadni – ez egyrészt érthető, amennyiben a pszichológusok, pszichiáterek orvosi jellegű titoktartására irányul. Ugyanakkor épp a katolikus egyházban történtek miatt egyben aggasztó is. Annál is inkább, mert a törvény amúgy az egyházak szuverenitását mondja ki belügyeiket illetően. Itt meg kellene fontolni, hogy milyen módon lehetne az ilyesfajta visszaéléseknek elejét venni.

– A törvény jogot biztosít az egyházaknak a jogalkotásban való részvételre.

– Az egyházak jogosultak állami intézményekben hittant tanítani, és az iskola köteles ennek tárgyi feltételeit biztosítani; a hitoktatás költségeit (a hittantanár bérét) az állam megtéríti az egyházaknak.

Pozitívum – igen, ilyen is van, egy teljes db –, hogy aki nem egyháztagnak biztosít valamilyen szolgáltatást, annak előbb nyilvánvalóvá kell tennie, hogy valamely egyház képviselője. Van még egy eldugott pozitívum a részletes indoklásban: a nemzetközi jogi környezet kapcsán Európa vallási és kulturális hagyományai mellett a humanista hagyományokat is megemlítik.

Címke , ,

3 thoughts on “Egyirányú vallásszabadság

  1. IGe szerint:

    Ezen írás felkerült a Szórakoztató Valláskritika facebook oldalra.

    http://www.facebook.com/pages/Sz%C3%B3rakoztat%C3%B3-Vall%C3%A1skritika/122713367809424

  2. Nem igazán magyar tradicionális recept, mert az inkább hazai gyümölcs alapú lekvárral, vagy gyümölcsízzel készül. A nevét adó narancs Magyarországon nem honos növény, nem igazodik az éghajlati körülményeinkhez. Hiába próbálták többször megtelepíteni, p…

  3. S.K. szerint:

    Köszönöm az összefoglalót. Nagyon hasznos volt. És egyben elkeserítő is, hogy ez jut nekünk a 21. században. Nem tudom mikor lesz itt vallásilag ténylegesen semleges állam.

Hozzászólások lezárva.

%d blogger ezt kedveli: