Kidobott értékek

A Népszava listát közöl azokról a községekről, amelyek iskoláikat átadni készülnek valamely egyháznak. – Már többször szó esett arról, hogy az állami normatív támogatás az iskolák és szociális intézmények működési költségeinek csak kb. a felét teszi ki, a többit a fenntartónak kell kigazdálkodnia. Kivéve, ha egyház: nekik az állam eddig is megtérítette azt a pluszpénzt, amit az önkormányzatoknak és alapítványoknak saját maguk kellett előteremteniük. Ezért szegényebb önkormányzatoknak nagy a csábítás, hogy azzal szabaduljanak meg pénzfaló intézményeiktől, hogy átadják valamely egyháznak: az intézmény így megmarad, de semmibe nem kerül az önkormányzatnak. Tavaly nyár óta még nagyobb a csábítás: míg korábban az önkormányzatnak még öt évig kellett fizetnie az iskola költségeit, most már az átadással együtt a költségektől is megszabadul.
A Pedagógusok Szakszervezete már tavaly nyáron az alkotmánybírósághoz fordult, hiszen az iskolák tömeges egyházba adása számos jogot sért: Az egyházi iskola nem köteles felvenni bármely tanulót, azaz válogathat. Megkövetelheti továbbá a diákoktól és a tanároktól életvitelüknek az egyházi előírásokhoz való alkalmazkodást és a hitéletben való részvételt. Ez még elmenne, ha van megfelelő választási lehetőség – de ha helyben nincs más iskola, vagy az állami iskola gyengébb színvonalú, mert az egyházival ellentétben nem fölözheti le az okos gyerekeket, akkor a gyakorlatban vallásgyakorlásra kényszerül mind a gyerek, mind a szülő, mind az a tanár, aki nem talál elfogadható távolságban nem egyházi munkahelyet.
A finanszírozás tekintetében is gondok lesznek, hiszen a megszaporodó egyházi intézmények után pluszban fizetendő kiegészítő normatívát is valahonnan ki kell gazdálkodni.
Az egyházaknak is vannak azért fenntartásaik, hiszen nincsenek arra felkészülve, hogy hirtelen megsokszorozódjon az általuk kezelt intézmények száma. Talán attól is tartanak, hogy felhígul az egyházi oktatás vallásossága, hiszen így nyilván sok olyan gyerek kerül be, aki nem kötődik különösebben a vallási tanításokhoz, és akit a kötelező vallásgyakorlás inkább elidegenít. Magyarán kevésbé lesz homogén az iskolai közösség, és a más véleményekkel, a lazábban kötődő tanulókkal a vallás megkérdpjelezhetetlensége is megkérdőjeleződik.
Hogy a magukat felekezethez tartozónak valló szülők sem feltétlenül repesnek azért, hogy gyermekeik felekezetileg szegregáltan, egyházi irányítás alatt tanuljanak, a tatai eset is mutatja, ahol különböző felekezetű szülők torpedózták meg egy iskola egyházasítását.
Az eset azonban nem egyedi, szeptembertől számos községben felekezeti iskolába lesznek kénytelenek járni a gyerekek. Van, ahol a polgármester nem anyagi okokra hivatkozik, hanem "egészséges szellemi" nevelés és a "lelki gyarapodás" indította erre.
A Népszava 17 ilyen várost és települést sorol fel: www.nepszava.hu/articles/article.php

Címke , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: