Zsákbamacska (update 01.15.)

Semjén Zsolt kezdeményezésére az amúgy szűkös 2011. évi állami költségvetésből plusz ötmilliárd jutott a katolikus egyház ingatlanjaiért járó járadékra, illetve plusz négy milliárd jutott a (nem csak katolikus) egyházi intézményeknek az oktatási normatív támogatáson felül biztosított kiegészítő normatíva kipótlására (ezt az összeget az önkormányzati iskolák esetében az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, az alapítványi iskoláknak viszont csak az alap támogatás jár. Erről a két dologról még az év végén megállapodást is írt alá a kormány felhatalmazásával Semjén Zsolt és a katolikus egyház. Érdemes az ilyen szerződéseket elolvasni (ez a mostani a Hivatalos Értesítő 2010. évi 104. számában jelent meg). A szöveg persze tartalmaz mindenféle udvariassági preambulumokat, de azért van benne egy-két érdekesség is, ami tulajdonképpen nincs közvetlen összefüggésben a fenti két támogatással.

Odáig még redben, hogy az állam a 2005-2008-as évekre az Állami Számvevőszék által még az Erdő Péter bíborossal borozgató Kovács Árpád számvevőszéki elnök alatt megítélt plusz forrásokat átadja, és az egyház cserében lemond a vonatkozó időszakkal kapcsolatos igényeiről (azért ez a négymilliárd ne tévesszen meg senkit, nem olyan sok az: az egyházi kiegészítő normatíva 2008-ban évi 24 milliárd volt, a négymilliárdos kiegészítés pedig négy évre szól – azaz a kiegészítő támogatás 4%-án [1/24] vitatkoztak össze).
Ami kimondottan a katolikus egyháznak ingatlanjáradék címén megítélt plusz 5 milliárdot illeti, már kicsit érdekesebb a helyzet. Ezzel ugyanis a katolikus ingatlanok járadéka duplájára nőtt, amit azzal indokolnak, hogy ingatlanjaik értékéhez képest a katolikus egyház kevesebbet kapott a többinél. Ez az összeg azonban nem egyszeri, hanem ezentúl a járadék kiszámításának alapját képezi.

A két lepapírozandó pénzügyi adományon túlmenően azonban az állam a szerződésben tudomásul veszi és elfogadja a katolikus egyház jogát, hogy belső törvényhozást és bíróságot működtessen, teljesen általánosságban közfeladatnak elismeri a katolikus egyház intézményeinek tevékenységét, valamint megerősíti, hogy a mindenféle egyházi intézmények működtetéséhez az önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatást ad (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyivel az önkormányzatok az állami finanszírozáson felül saját költségvetésükből, annyi plusz támogatást kapnak az egyházak – ez a fenti évi 24+1 milliárd). De kötelességet vállal az állam a szerződés 5. cikkében arra, hogy az egyház hit- és erkölcstanoktatását pénzügyileg támogatja, „függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik.”

Mindezt azonban az állam gúzsbakötése tetézi, egy olyan rendelkezés, amely a Vatikáni Szerződésben rögzített egyházi privilégiumokat is gyakorlatilag örökre bebetonozza: a szerződésnek nincsen lejárata, csak közös megegyezéssel módosítható, beleértve, hogy csak az egyház egyetértésével lehet olyan rendelkezést hozni, amely az egyház vagy egyházi személyek „jelenleg hatályos kedvezményeket szűkítené”.

Ilyen típusú szerződéseket más összefüggésben “jó erkölcsbe ütközőnek” nevezik.

KIEGÉSZÍTÉS (jan. 15.): Szerettem volna megtudni, hogy az ingatlanok piaci értéke és a járadék összege hogyan viszonyul egymáshoz. Ehelyett azt tudtam meg az eheti HVG-ből (2011. évi 2. szám, jan. 15., 17. oldal), hogy azért kapja úgymond a felekezetsemlegesség elve alapján a katolikus egyház a plusz öt milliárdot, mert Orbán Viktor 1998-2002. közötti miniszterlenöksége idején megállapodott a protestáns egyházakkal arról, hogy ingatlanjáradék címén a tényleges ingatlanjáradék mellett kiegészítő támogatást kapnak történelmi érdemeikre és közfeladatellátó tevékenységükre hivatkozva. 1998-as összegek vannak hozzá: akkor a reformátusok 300 millió járadékot és 1 milliárd forint kiegészítést, az evangélikusok 200 millió forint járadékot és félmilliárd kiegészítést kapott.
Magyarán sikerült megint egyszer igazságtalanságot igazságtalansággal tetézve “orvosolni” az “egyenlőtlenséget”.

Címke , , , , , ,

6 thoughts on “Zsákbamacska (update 01.15.)

  1. Ez egy UP TO DATE, azaz naprakész, napjainkban is játszódható összeesküvés elméletet, csak éppen tűrörfordításban adom elő (Meg van-e keresztelve helyett, hisz-e ön Zeuszban? – verzióban): A népszámlálás vallási hovatartozás felmérési csalás, lop…

  2. IGe szerint:

    Míg I. Viktor 4 év alatt “csak” 2.75 -szeresére emelte az egyházak közpénzből történő állami támogatását, 2002-ben a Medgyessy kormány költségvetési tv.javaslata szerint egy év alatt több mint a további duplájára emelkedett 33.23 milliárdról 67,7455 milliárdra! (Tehát ez egy hír 2002, 2003-ből)

    “Az SZDSZ kimutatása szerint az egyházak 2004-ben mintegy 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. A mi kimutatásunk szerint, – ami nem teljes –, ez az összeg 92,2528 milliárd forint volt” forrás az MSZP honlapjáról (ez meg 2005-ből eredő hír)

    Mekkora korrupció és káosz lehet ott, ahol 3 szoros az eltérés a két kormánypárt kimutatásában? Mára ez már átlépte és meghaladta a az évi több száz milliárdos szintet… Nos ebből már van mit visszaosztani különféle trükkökkel a pártoknak és hát nem is véletlen, hogy a legtöbb párt látensen, vagy nyíltan dörgölőzik a nagy hazai egyházakhoz. Nos ha itt is kiborulna végre a bili, akkor nem lenne olyan kelendő a kenetteljes kamuzás.

  3. vérmajom szerint:

    Egy ilyen egyoldalú, az egyik félnek csak előnyöket nyújtó, a másiknak csak kötelezettségeket jelentő szerződés megkötése nem minősül véletlenül hűtlen kezelésnek?

  4. Vallásreform és az új egyház-finanszírozás egy új értékrendet teremt és végre tényleg az az irány, melybe Magyarországnak el kellene indulnia ahhoz, hogy mostani nehéz helyzetéből ki tudjon törni. Ha úgy látjuk, hogy a vallásreform törvény gyakorlati …

  5. @vérmajom: Csak banki hitelszerződseknél🙂.
    De elárulom, hogy ennél a Vatikánnal 1997-ben kötött szerződés sem előnyösebb, az is tartalmaz egy olyan passzust, hogy csak akkor lehet módosítani, ha az egyház ehhez hozzájárul.

  6. @IGe: Igen. Az Index próbált egy hozzávetőleges számítást végezni egy-két hete (itt is volt link). Nekem van egy 2008-ra vonatkozó összegzésem, de az csak az akkori oktatási tárca zárszámadásában szereplő közvetlen és megcímkézett tételeket tartalmazza. A pályázati úton elnyert összegeket meg végképp lehetetlen összerakni.
    Erre nyilván az lehetne megoldás, ha az egyházakat is (ahogy a civil szervezetektől el is várják) rendes könyvelésre, könyvvizsgálásra, adatszolgátatásra (mérleg közzététele) köteleznék. De ez gondolom, a vatikáni szerződésbe ütközne, amit szintén csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

Hozzászólások lezárva.

%d blogger ezt kedveli: