Alkotmánykoncepció, korlátozott vallásszabadsággal

Az Index ír arról, hogy a Vasárnapi Hírek megjelentette az alkotmánykoncepciót tartalmazó munkaanyagot a honlapján, itt: www.vasarnapihirek.hu/files/public/cikkepek/9497/File/alkotmanykoncepcio.pdf
Megmaradt benne egy-két embertelen rendelkezés, azaz olyan kitétel, amely valamely "értéket", intézményt ruház fel jogokkal, védelemmel, ahelyett, hogy legfőbb jóként az ember méltóságát ismerné el és minden mást ennek rendelné alá. A vallásszabadság pedig egyoldalúan vallásgyakorláshoz való szabadságként határozódik meg; a vallástól való szabadságra a koncepció tervezői nemigen gondoltak, annak védelmére meg pláne nem. Igaz, a javaslat legalább nem annyira megalomániás, mint az elnöké, aki egyenesen Istentől eredezteti hatalmát, és a koncepció készítői legalább végigfuttattak rajta egy helyesírásellenőrzőt. Végigmegyek gyorsan a koncepción.  
Szentkorona van ugyan benne, amely Mo. alkotmányos jogfolytonosságát szimbolizálja (abszolutórium ellenben nincs, és istenek sem), de a hatalom a néptől ered.
Egy szinten szerepelnek azonban az alapjogok úgy általában és a hazásság és a család úgy specifikusan, ahelyett hogy utóbbiak előbbiek eszközeként szerepeljenek, mint azon jog, hogy az ember szabadon megválaszthassa magánéletét ("A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."). A rendelkezés egyben korlátozza is az együttélés védelmét (heteroszexuális házasságokra). (Alapvető rendelkezések c. rész 7. pontja)
Az alapjogok nemcsak mások jogainak tiszteletben tartása érdekében (valamint ennek folyományaként államvédelmi érdekből) korlátozhatók, hanem "a [közelebbről meg nem határozott] erkölcsök védelme érdekében" is. (8.) Ez persze felettébb kockázatos, hiszen az embert rendeli az erkölcsök alá, és utat nyit ahhoz, hogy egyének elnyomása árán is védelmezzen valamely "erkölcsöt" (láttunk már ilyent, épp a család és házasság terén: sokáig nemcsak a homoszexuális kapcsolatokat, hanem a heteroszexuális élettársi kapcsolatokat is üldözték). 
A megkülönböztetés tilalmára irányuló rendelkezés ugyan számos szempontot (faj, "szín", nem, stb.) tételesen felsorol, de a nemi irányultságot kihagyja, és csak a vallást és a politikai nézeteket és a véleményeket szerepelteti, a negatív vallásszabadságot nem. (9.)
Szerepel benne az élet védelme a fogantatástól, ami veszélyeztetheti tizenévesek és felnőttek testi sérthetetlenséghez való jogát, hiszen megesik, hogy a magzat jogainak védelme címén abortusztilalommal a magzatnak bővebb jogokat adnak, mint a megszületetteknek, azaz feljogosítják a magzatot más testének a kisajátítására, amire megszületett embernek nincsen joga. (Alapvető jogok c. rész 1.)
Csak áttételesen szerepel a munkaanyagban a vallástól való szabadság joga. A koncepció ki is fejti, hogy a vallásszabadságot úgy értelmezi, mint a vallásgyakorláshoz való szabadságot; a negatív vallásszabadságra, azaz a vallástól való szabadság jogára nem is gondolnak. ("Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa." 2.)
Szerepel ellenben ugyanebben a bekezdésben az, hogy az állam (külön törvény alapján) elismeri az egyházakat (más világnézeti szervezeteket azonban nem). 
Az országgyűlésre vonatkozóan két változat szerepel: a mai egykamarás parlament mellett egy kétkamarásé is, ami finoman szólva is aggályos, hiszen ebben a formában sérti a demokrácia egyik alapvető elvét (amely szerint egy embernek egy szavazata van, azaz minden szavazat egyenlő befolyást jelent az ország irányításába). A magyar felsőházban – ha létrejön – többek között az egyházak képviselői is ülnének, ami persze sértené az állampolgárok vallási jogegyenlőségét, hiszen az elismert egyházak által képviselt polgárok plusz befolyáshoz jutnának a törvényalkotásban. Magyarán az egyházhű állampolgár egyenlőbb. 

Reklámok
Címke ,

16 thoughts on “Alkotmánykoncepció, korlátozott vallásszabadsággal

  1. szemet szerint:

    Tényleg úgy tűnik, hogy a jelenlegi alkotmány tolódni fog kicsit a vallásos irányba. Bár azt, hogy több olyan részt is e tendenciába sorolsz, ami lényegében a hatályos alkotmánnyal megegyező, furcsa. (vagy ezek szerint az eddigi alkotmányt sem tartottad elég szekulárisnak?)

    Pl. az egyik kifogásolt rész: “Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret…” tökéletesen a jelenlegi alkotmány szövege kicsit átszerkesztve (pl. “magánkörben -> magánéletben”, meg hasonló apró, lényeget nem érintő változtatások)

    Tudsz egyébként olyan alkotmányról ami a gondolati/lelkiismereti/vallási szabadság témakörben külön explicit kinyilvánítja, hogy ebbe belefér a: nem gondolkodás, a lelkiismeret vagy a vallás tagadása?

    Szerintem ez elég furcsa lenne, hiszen a “szabadság” fogalomba automatikusan belefér a tagadás is nemde?

    Ahogy egy adott vallás képviselője tagadhatja egy másik vallás téziseit, éppúgy tagadhatja bárki más is!

  2. GKar szerint:

    A probléma szerintem ott van, hogy ha egy vallást feltüntetünk az alkotmányban az sérteni fogja mások hitét. Bár engem nem nagyon izgat, de mást fog. Keresztény ország eleve felveti azt a kérdést hogy melyik keresztény, mert ugye most nagy össze borulás van, de öröm hallgatni, hogy ekézik egymást.
    Az alkotmányban olyan dolgokról szoktak írni, mint élet és magántulajdon(ja erről nem), hogy minden ember egyenlő stb…, és ennek az elején lesz egy olyan vallásra hivatkozás, amelyik néha ellentétes dolgokat is hirdet.

  3. @szemet: Hát például egészen a 19. sz. végéig muszáj volt valamely felekezet tagja lenned, nem létezett olyan, hogy vallásszabadság. Ehhez képest az 1890-es években (abban a Wekerle-féle törvényben, amely a polgári anyakönyvezést is intézményesítette, ha jól tudom) explicite lehetővé vált, hogy nem tartózz egyik felekezethez sem (azaz ebben tételesen szerepel a felekezeten kívüliséghez való jog, amire példát kértél).
    A mondat áttételesen valóban tartalmazza a vallástól való szabadságot (ezt írtam is) abban a formában, ahogy te írod. De ha szó szerint olvasod (mint jogi szöveget), akkor ez alapján pl. nem igazán tiltja semmi, hogy valakinek kötelezővé tedd valamilyen vallási ceremónián való részvételt (ehhez pl. be kéne bizonyítanom, hogy lelkiismeretem tiltja a munkahelyi húsvéti misén való részvételt). A mellőzés joga ebben a mondatban csak a _saját_ meggyőződés kinyilvánítására vonatkozik. Továbbá, ha a vallásnak joga van tanítani a vallását, akkor ebben a formában mi garantálja, hogy ezt ne legyen muszáj meghallgatnom (pl. iskolai hittan)?
    Megoldás (jelezve a változásokat):
    “Mindenkinek joga van [a gondolat a régi alk. 61.§-ába való, nem ide] a lelkiismeret és a vallás szabadságára, BELEÉRTVE AZT A JOGOT [az “azaz” ui. azonosságot, nem részhalmazt fejez ki], hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekmények, szertartások végzésével [útján nem kell ide] vagy egyéb módon GYAKOROLHASSA [és kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy] ÉS taníthassa, VALAMINT, HOGY MEGTAGADJA AZ ILYESFAJTA CSELEKMÉNYEKBEN VALÓ BÁRMILYEN RÉSZVÉTELT.”
    Egyébként jól látod, van javítani való a mostanin is :-).
    Pl. a mostani 60.§ 3. pontja (A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.) tök gáz: azt sugallja, hogy egy egyház van. Helyesebb valami ilyesmi lenne: “A Magyar Köztársaság vallási és lelkiismereti kérdésekben nem foglal állást.” Vagy egyszerűbben “Magyarország szekuláris állam.”
    Ez persze azt is jelentené, hogy az olyan dolgokat, mint a hitoktatást, a falusi papok fizetését és a teológusképzést, stb. nem lenne szabad állami pénzből finanszírozni, hanem mondjuk az egyházi 1%-ot kellene erre felhasználni.

  4. @GKar: aha, igen, pl. a különböző protestánsoknak is az istenkáromlást súrolja a korona szentnek minősítése.

  5. És abban mindkettőtöknek igaza van, hogy a legsúlyosabb istenkáromlás még mindig a többi vallás 🙂

  6. cambridge.on szerint:

    @szekularisfigyelo: “ebben a formában mi garantálja, hogy ezt ne legyen muszáj meghallgatnom (pl. iskolai hittan)? ”
    Senki sem garantálja, sőt!
    Az új közoktatási törvénytervezet büntetni engedi, a hitélettől való távolmaradást. Innentől kezdve kötelező lesz a részvétel.

  7. szemet szerint:

    @cambridge.on: Van erre forrásod?

    Én csak a vitaanyagot találtam meg:
    http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/kt_vitaanyag_2010.html

    Ebben rákerestem a “hit” szóra, és kizárólag az egyházi iskoláknál szerepel bármiféle ezzel kapcsolatos jog. Itt elképzelhető lesz gondolom, hogy egy diák intőt kap ha lóg hittanról: esetleg erre gondolsz?

  8. GKar szerint:

    Ezek csak az egyházak által fenntartott intézményekre vonatkoznak. Máshol nem lesz kötelező hittan és mise.
    Arról viszont nem tudni semmit, hogy mennyi ilyen intézmény lesz. Egyszerűen kevesebb pénzt ad az állam az önkormányzatoknak, azok nem tudják fenntartani az iskolát és átadják az egyházaknak(ahol lesz pénz).
    Ez már egyházi iskola ugyan, de fel kell venni mindenkit mert a környéken másik iskola nincs. Elméletileg nem kell misére és hittanra járni, de gyakorlatilag nem árt ha 8 év alatt akar végezni a gyerek. Ez se lesz zsarolás ahogy a mnyp esete se az.
    Nem is kell megszűnnie a helyi önkormányzati iskolának, csak kevesebb pénzt kap, tovább tanulásnál kevesebb eséllyel indulnak a diákjai stb.., és máris özönlenek az egyházi suliba a gyerekek.

  9. @GKar: Ez eddig is probléma volt (az előző kormány alatt s), és néhány esetben próbálkoztak is önkormányzatok iskolák egyházi kézbe adásával (volt itt is néhány cikk ilyenekről, legutóbb ez: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/09/15/title_1578913).
    De problematikus az is, hogy a tanároktól az egyházi iskolák értelemszerűen megkövetelik a “megfelelő” meggyőződést és életvitelt.
    Németországban több munkaügyi per is volt amiatt, hogy az egyházi “fenntartású” (államilag finanszírozott) intézmények még a kiszolgáló személyzettől (takarítónő, informatikus, stb.) is megkövetelik a “megfelelő” életvitelt (legutóbb egy éjszakai műszakban dolgozó takarítónőt rúgtak ki egy óvodából: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/11/20/hazassag_miatt_kirugva, de egy második házasságban élő orgonista nemrég pert nyert az emberijogi bíróságon: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/09/26/egyhazi_alkalmazottak_maganelete).

    A Fidesz mindenesetre már a tavasszal megkönnyítette az iskolák egyházi kézbeadását: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/06/19/allamibol_egyhazi_iskola_azonnal

    Bónuszhír: szekularisfigyelo.blog.hu/2008/11/18/karos_a_tanulas_a_katolicizmusra_mondja_a_puspok

  10. Gergő77 szerint:

    Én, amúgy vallásos emberként, részben érteni vélem az aggályaidat, de két dolog azért szúrja a szememet:

    “Mindenkinek joga van … hogy … vallását vagy meggyőződését … kinyilváníthassa, KINYILVÁNÍTÁSÁT MELLŐZHESSE, gyakorolhassa vagy taníthassa.”
    Ez mégis mi a fityfene, ha nem éppen a vallástól való szabadság jogának explicit, tételes, egyértelmű rögzítése? Pont annak az aggályodnak mond ellent, hogy valakit vegzálni lehessen amiatt, ha nem megy misére vagy nem jár hittanra.

    A másik meg a magzati élet védelme… huhh… valami elképesztő csűrcsavarással hozod ki, hogy az, hogy a magzatnak is legyen élethez való joga, mint egy megszületett embernek, az valójában a megszületett emberek jogsérelme. “Kisajátítja a testét”… ááááuuuu… mintha a magzat az valami parazita lenne (mint az Alienben), ami csak úgy megjelenik az anyaméhben, anélkül, hogy az anyuci meg az apuci bármit tehetne érte vagy ellene… és ráadásul ez a “kisajátítás tilalma” az olvasatodban ütné az élethez való jogot is… Lehet az abortuszt szükséges rosszként, rossz és még rosszabb lehetőségek közötti kompromisszumként látni és kezelni, na de emberjogi kérdést csinálni belőle, hááááááááááát… Ez fájt, na.

  11. @G2ergő77:
    A “kinyilvánítását mellőzhesse” a saját meggyőződésére vonatkozik. Ami szerintem hiányzik, az az, hogy nem kötelezhetnek olyan más vallási rítusokban való részvételre, amelyek amúgy nem ütköznek a lelkiismerettel (pl. nekem nem okoz különösebb lelkiismereti traumát egy misét végighallgatni azon túlmenően, hogy bizonyos értelemben azt a hamis látszatot keltem, hogy egyetértek az egésszel – mégse szeretném, hogy mondjuk a munkahelyem ösztönözzön egy évnyitó istentiszteleten való részvételre).

    Ami az abortuszt illeti:
    Sajnos 100%-osan biztos fogamzásgátlás nincs ma sem (a tabletta sem az, és nem minden nő szedheti). Azt mellesleg sosem értettem, miért lenne jó felelőtlen embereket szülőségbe kényszeríteni, de ez más kérdés.
    Ma is van ellenben egészségügyi kockázata egy terhességnek, szülésnek, és különösebb orvosi műhiba nélkül is minden évben egy-két tucat ember bele is hal (ma, Magyarországon).
    Az viszont már emberijogi kérdés, hogy kit mennyire és milyen feltételek mellett szabad megfosztani testi épségétől, korlátozni szabad mozgásában stb. Más megvilágításban: bűncselekményekért pl. emberijogi szempontból nem illik testi fenyítést kiróni büntetésnek.

    Kis színes: Mary Shelley a Frankensteint első terhessége alatt írta.

    De egyébként éppenhogy nem arra akartam kilyukadni, hogy a magzat élethez való joga más ember érdekeit sérti (mert önmagában nem sérti), hanem arra, hogy aki erre hivatkozva korlátozza az abortuszt, az valójában több jogot ad a magzatnak, mint amennyi egy megszületett embernek van. Lehet, hogy félreérthető voltam, de arról lenne szó, hogy az élethez való jogból nem következik az, hogy akár akaratlanul is átgázolhass másokon.

  12. Hazánkban jelenleg még nincs teljes vallásszabadság. Hogy miért is? Ebből az írásból rájöhetünk. A vallásszabadság azon toleranciára épülő jogot jelenti, mely szerint az embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetv…

  13. IGe szerint:

    @szekularisfigyelo:

    Szívesen venném ha a blogomban lévő Vallásszabadság- Mi is az? bejegyzésem átírásában, tökéletesítésében segítenél. Miért is? Mert így többekhez elérnek a gondolataid, mert jelenleg a 2 az adott szóra való google rákeresénél. Első a wikipédia szócikk, amely szerkesztésében is jelentős munkám volt.

    Természetesen mások segítő szándékát, de kritikáit is szívesen veszem.

  14. @IGe: Köszönöm, de most sajnos sem időm, sem energiám a sajátomon kívül mást is bevállalni. Egyáltalán nem baj, ha több ilyen témájú oldal létezik egymás mellett, az meg pláne nem, hogy nem mindegyiken pont ugyanazok a gondolatok olvashatók.

  15. sajnos_kacat szerint:

    @szekularisfigyelo: “Azt mellesleg sosem értettem, miért lenne jó felelőtlen embereket szülőségbe kényszeríteni, de ez más kérdés.”

    Lehet, hogy ez valami felresikerult szuletespolitika akar lenni? Ha jol tudom, a szocializmusban is tilos volt az abortusz, viszont a leanyanyakat rendesen tamogattak.

    Mas kerdes: arra vajon mit mond az alkotmany, hogy egy megeroszakolt no elvetetheti-e a magzatot?

  16. @sajnos_kacat: Teljesen tilos csak a Ratkó-korszakban volt (kb. 1950-1956 között), utána változó volt a szigor, és “abortusz-bizottság” elé kellet járulni engedéylért (mint ma, azzal a különbséggel, hogy mára nem bizottság, “csak” egy önkormányzati dolgozó). Persze minél tilosabb, annál több az ilelgális abortusz, ami azért baj, mert a normál körülmények között végzettel szemben ennek van egészségüggyi kockázata.
    Ami a másik kérdésedet illeti: az alkotmányok csak az alapjogokat szokták szabályozni, az ilyesmi meg már az alapjogokból származtatott jog. Nemi erőszak esetén (ahogyan egészségügyi kockázat esetén is) a legtöbb ország engedi az abortuszt, igaz, a gyakorlatban enm biztos, hogy találsz hozzá kórházat. Cikk ehhez: tukor.nolblog.hu/archives/2011/02/08/Akik_helyetted_dontenek/

Hozzászólások lezárva.

%d blogger ezt kedveli: