Gyökértelen vallás

Egy svájci alternatív hetilap, a WOZ (Wochenzeitung) Olivier Roy «Heilige Einfalt: Über die politischen Gefahren entwurzelter Religionen» ("Szent együgyűség. A gyökértelenné vált vallások politikai veszélye") címen németre fordított könyvét ismerteti. 
Magát a könyvet nem olvastam, de az ismertetés érdekesnek ígérkező gondolatmenetet foglal össze: Nyugat-Európában sokan úgy érzik, mintha az elvilágiasodott világ visszatérne a vallásossághoz: a médiák legalábbis tele vannak mindenféle iszlám, újjászületett keresztény és egyéb nyugati neofitákkal, akik lelkesen mesélik megtérésük történetét. Roy tézise ezzel ellentétben az, hogy mindez nem a vallások visszatértét jelzi, hanem ezek a feljövőben lévő közösségek éppenhogy a szekularizáció melléktermékei. Miközben a nyugati kultúra egyre jobban elveszti keresztény vonatkozási pontjait, egyesek új vallási mozgalmakban keresnek otthont. Ezeket a mozgalmakat azonban a kulturális hagyományoktól való elszakadás jellemzi. Az egyik ilyen a szalafita iszlám, amelynek német nyelvterületen híres konvertitái vannak: az iszlámnak ez az irányzata nem csak Európában gyökértelen, hanem kimondottan a mai arab kultúrával ellenében hozták létre, amelyet a szalafisták romlottnak tartanak. A fő oka annak, hogy a vallási mozgalmak ennyire látványosak, épp abban rejlik, hogy mindennapi kultúránktól távol állnak. És éppen ez a távolság teszi ilyen könnyen lehetővé a betérést: nem kell ismerni semmiféle hagyományt, nem szükséges ismerni a szent könyvek kulturális kontextusát. Csak hinni kell a betűben. – Ezt nevezi Roy "szent együgyűségnek". Ez magyarázza az iszlámizmus és az újprotestáns irányzatok globális jellegét, eladhatóságát, ami különösen jellemzi a pünkösdi mozgalmat, amely talán a legmesszebbre távolodott el mindenféle kulturális hagyománytól: a hívek nyelvekben beszélnek, a hithez nem a nyelven és ismereteken keresztül vezet az út, hanem közvetlenül az érzelmekre (a szívre) hat. 
Az egyén autentikus identitást keres magának, és a globalizált vallások a sok kínált egyike. Ezt mutatja az ezeket az irányzatokat választott egyének szóhasználata is: jellemzően nem annyira istenük parancsaira hivatkoznak, hanem vallásszabadságukról, önrendelkezési jogaikról, szabad önmegvalósításukról.

www.woz.ch/artikel/newsletter/19894.html

Reklámok
Címke , , ,

2 thoughts on “Gyökértelen vallás

  1. szemet szerint:

    Már régebben is voltak ilyen elméletek, hogy a szekularizáció a vallásosság elterjedéséhez vezet, valahogy így:
    1. Az állam kivonul a piacról
    2. A piac hatékonyabbá válik (szabad verseny, sok egyenrangú versengő “szolgáltató”)
    3. A vallási piac szereplőinek versenyképessége nő
    4. Ezért aztán nő a vallásosok száma

    Pont így magyarázták sokszor Európa és az USA közti különbséget. Az Európában monopóliumot (oligopóliumot) élvező egyházak belekényelmesednek a szerepükbe (állami támogatás stb…), keveset újítanak, gyenge a marketingjük
    így szépen lassan piacot veszítenek. Az USA-ban viszont pezsgőbb a vallási piac.

    Azaz nem arról van szó, hogy az Európaiak “rájöttek” hogy vallásra nincs is szükségük, csak nem elég hatékony a piac – hiszen egy hatékony marketinggépezet Európában is el tud adni egy csomó mindent amire a vevőnek nincs igazán szüksége, valószínűleg a vallás sem kivétel 😉

    De ez most változni fog, szóval a vallások európai előretörésének kezdeti jelei látszanak.

    Magyarország új törvénykezési gyakorlatát viszont ebből a szempontból minden ateistának üdvözölnie kell: történelmi egyházak kiemelt támogatása, kis/új egyházak támogatásának megvonása, a vallás állami propagandával történő “népszerűsítése” – mind gyengébb eredménnyel fog járni mint amit egy hatékony piac elérhetne…

  2. @szemet: Az USA-ban, ahogyan Európábanis, egyre látványosabban lépnek fel a különböző felekezetek, de a felmérések ennek ellenére nem támasztják alá azt az állításodat, hogy a vallásosak száma nőne. – Az adatok_szamok_statisztikak tag alatt csomó adatot találsz a témához.
    Amit látunk, az az egyházak és felekezetek hatalomért való harca, nem a vallásosa számának a növekedése (és az általam idézett cikk sem azt allítja, hgoy nőne a vallásosak száma, sőt ellenkezőleg: az a tézise, hogy a vallások épp azért tudnak ilyen látványosak lenni, mert az emberek többségének az életében nem játszanak fontos szerepet).

Hozzászólások lezárva.

%d blogger ezt kedveli: