Teológiák

A felszabadítás-teológia lassan ötvenéves múltra tekint vissza, de a zömmel katolikus mozgalomnak mindig is ellenzéki, marxista beütésű íze volt. A konfliktus Venezuelában igen sajátos formát öltött. Az elnök, Hugo Chávez beszédeiben ugyanis a kereszténység, a marxizmus és a demokrácia sajátos elegyét terjeszti, leghangosabb ellenzéke pedig a venezuelai püspöki kar. Ennek elnöke, a főváros, Caracas érseke, Jorge Urosa Savino egy római rádióadóban ugyanis azzal vádolta Chávezt, hogy külföldi minták alapján olyan marxista-kommunista diktatúrát akar bevezetni, amilyen a Szovjetunióban volt. Chávez erőszakos zsarnok, aki visszaél hatalmával, hogy elnyomja mindazokat, akik nem értenek egyet rendszerével.
Chávez válaszában közölte, alkotmányellenes, hogy a püspökök nem bírják szétválasztani az egyházat az államtól, folyton beavatkozni próbálnak az állam dolgaiba és úgy tesznek, mintha állami hatalmi ág lennének. Azzal is vádolta Urosa érseket, hogy közreműködött a 2002-es katonai puccsban, amely átmenetileg megfosztotta őt hivatalától, és be is mutatott egy újságcikket, amelyben Urosa támogatja a puccsistákat és az ellenzéki sajtót.
Mindennek nyomán éles vita bontakozott ki állam és egyház szétválasztásáról. Chávez Jézust forradalmárnak tartja, és az általa kezdeményezett társadalmi reformokat a kereszténység, a szó eredeti értelmében vett marxizmus (amely a hatalmat a nép kezébe adja) és a venezuelai függetlenségért harcolók eszméinek kombinációjának tartja. Chávezék azzal vádolják a püspököket, hogy a gazdagok egyháza, egy olyan hatalom része, amelyet soha senki nem választott meg, és amely nem a demokrácia és a kereszténység értékeit képviseli. Számos környékbeli országban az egyházi vezetés puccsok és véres diktatúrák közreműködője volt (hozátehetjük, hogy Chilében épp most indítványozta a katolikus egyház, hogy kegyelemben részesüljenek azok a katonák és rendőrök, akik a Pinochet-diktatúra alatt emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el), kínzókat és gyilkosokat áldottak meg.
A legfelsőbb bíróság állásfoglalásában közölte, a vallási vezetők szabadon gyakorolhatják hitüket, ám szét kell hogy válasszák vallási tevékenységüket a politikai ügyekbe való beavatkozástól.

amerika21.de/nachrichten/2010/07/3880/kirche-chavez

Advertisements
Címke , , ,
%d blogger ezt kedveli: