Hitelvesztés

Eddig is tudni lehetett, hogy az olaszoknak is fenntartásaik vannak a katolikus egyházzal szemben. Az elmúlt évek során a bizalomvesztés nagyot zuhant (nyilvánvalóan a pedofilbotrányok, pontosabban azok kezelése sem tett jót az egyház hitelességének). Az olasz La Reppublica című napilap megbízásából készült felmérés a bizalom alulmúlt minden korábbi szintet: míg 2008-ban még az olaszok 55,5%-a bízott a pápában (és kb. ugyanennyien magában az egyházban, mint intézményben), ez mára 46,6%-ra csökkent (és ugyanez érvényes az egyházra is). 2003-ben elődje, II. János Pál még 77,2%-ot tudott felmutatni. A megkérdezettek 61,9%-a gondolja úgy, hogy az egyház a gyermekmolesztálási botrányokat próbálta eltussolni, a 18,1%-a fogadja el az egyház álláspontját, amely szerint igazságtalanul vádolják az egyházat. 13,2%-nyian gondolják úgy, hogy az egyház a botrány kipattanását megelőzően megfelelően kezelte a bántalmazási ügyeket.

Közben Svájcban is szökik a nyáj, nemcsak a katolikusoknál, hanem a protestánsoknál is. Svájcban, Németországhoz és Ausztriához hasonlóan az állam szedi be az egyházadót, így rendes nyilvántartás létezik arról, ki tekinti magát egyháztagnak. A konzervatív NZZ szerint a probléma súlyát mutatja, hogy a kilépettek 44%-a az elmúlt öt év során hagyta el a katolikus egyházat, sőt, 15%-nyian az elmúlt egy évben. A meglévő tagok közül 11%-nyian komolyan megfontolják az egyház elhagyását, és további 18%-ban ez időnként felvetődik. Míg a reformátusoknál (Kálvin, Zwingli követői) egyenletes a valláselhagyás, a katolikusoknál kilépési hullámok tapasztalhatók akkor, amikor az egyház valamely lépésével rádöbbenti a nyájat arra, hogy nem értenek egyet. Így van ez most is, ahogy vagy húsz évvel ezelőtt, amikor II. János Pál a szokásjogot felrúgva nem a helyiek által javasolt személyt nevezte ki püspöknek, ami aztán a hívők és papok közös engedetlenségi mozgalomba torkollt (az illetőt végül a liechtensteini egyház élére léptették elő).
A Svájciak úgy általánosságban véve sem különösen vallásosak: egy 1-5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es az "egyáltalán nem vagyok vallásos", az 5-ös pedig "nagyon vallásos vagyok" kijelentést képviseli, az átlagsvájci az 2,7-s értéknél található (önbevallásos alapon). A katolikusok valamivel vallásosabbak (2,9), mint a reformátusok (2,7), a nők valamivel vallásosabbak (2,8), mint a férfiak (2,6), igaz, ebben közrejátszhat, hogy az idősebbeknél, akiknél a vallásosság nagyobb szerepet játszik, túlreprezentáltak a nők. A kevésbé iskolázottak valamivel vallásosabbak (2,9), mint a diplomásak (2,6). Egyetlen csoport található, ahol a vallásosság megüti a középértéket: ezek az idősebbek (3,1). Persze a legkevésbé vallásosak a felekezete kívüliek, ők a skála 1,6-os pontján találhatók. 

Németországban is csökken a bármilyen felekezethez tartozók aránya: a lakosság több, mint egyharmada (34,1%) felekezeten kívülinek vallja magát, míg 62,8%-nyian tartoznak valamely vallási közösséghez. Egyensúlyban vannak a katolikusok és az evangélikusok: kereken 30%-nyian katolikusok, míg 29,9%-nyian evangélikusok. 

 

www.krone.at/Nachrichten/Missbrauchsfaelle-Umfrage_in_Italien_Vertrauen_in_den_Papst_auf_Rekordtief-Story-200262
www.nzz.ch/nachrichten/schweiz/katholiken_laufen_der_kirche_davon_1.5781293.html 
blasphemieblog.wordpress.com/2010/05/26/anteil-der-kirchenmitglieder-in-deutschland-sinkt/

Advertisements
Címke , , , ,
%d blogger ezt kedveli: