Minek az az elválasztás?

A TASZ sasszemén fennakadt egy tegnapi törvényjavaslat megszövegezése, amelynek bevezetője igencsak sajátosan fogalmaz: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni…" A TASZ fel is teszi a kézenfekvő kérdést, mit is keres az ilyesmi egy világi állam törvénytervezetében.

Egy dolgot azonban el szoktak felejteni a hit marketingesei, szimpatizánsai és mindazok, akik a hitet és a vallást úgy alapvetően jó dolognak tartják, ha maguk nem is követik: mégpedig azt, hogy állam és egyház szétválasztására nem csak az "ateistáknak" (agnosztikusoknak, a-maguk-módján-hívőknek, nem-nagy-egyház-hívőnek, stb.) van szükségük, hanem még inkább, sőt legfőképpen maguknak a hívőknek. Ők ugyanis nem egyfélét szoktak hinni. Lehet ugyan első lépésben lelkesedni az egyházak előnybe hozásáért, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a következő lépés bizony a megfelelő egyház előnybe hozásáról fog szólni (mély teológiai ellentétek vannak ugyanis a nagy történelmi egyházak között is, és ezek a régen vérre menő konfliktusok teológiai értelemben mindmáig nincsenek feloldva, csak a békesség kedvéért mostanában nem beszélnek róluk a nagyobb nyilvánosság előtt). És onnantól maguk a "nem megfelelő" hívők fognak rosszul járni. 

Az állam világi jellege szavatolja, hogy mindannyian – különböző színezetű hívők és hitetlenek egyaránt – egymás mellett tudunk élni, úgy, hogy a mindenkire érvényes szabályokat a legkisebb közös nevezőre és a békés együttéléshez feltétlenül szükséges mértékre korlátozzuk és amúgy nemhogy nem szólunk bele abba, ki mit hisz, hanem kifejezetten diszkréten, magánügynek tekintjük ezt.

"They came first for the Communists, And I didn’t speak up because I wasn’t a Communist; And then they came for the trade unionists, And I didn’t speak up because I wasn’t a trade unionist; And then they came for the Jews, And I didn’t speak up because I wasn’t a Jew; And then… they came for me… And by that time there was no one left to speak up." –Martin Niemöller

 

Alakult a témához egy Facebook-csoport is: http://www.facebook.com/pages/Vegyek-ki-Istent-a-torvenybol/128250930524293?

Még valami (2010.05.21.): Korábban már szó volt arról, hogy a Fidesz vezetője a lengyel alkotmányt tekinti követendő példának, erről többet itt: http://szekularisfigyelo.blog.hu/2009/11/26/lengyel_alkotmany – A fenti idézet azzal, hogy az Orwell Állatfarmjából ismert minta alapján egyelőkre és egyenlőbbekre osztja a közösséget, a lengyel alkotmány bizonyos passzusait idézi.

Advertisements
Címke , , , , ,

8 thoughts on “Minek az az elválasztás?

  1. lhi szerint:

    Hozzá lehet még azt is tenni, hogy ha az ember a külső körülmények miatt vallási tárgyban hazugságra kényszerül (mittudomén, pl. kötelező templomban házasodni stb.), akkor ezt egy nem hívő ugyan utálni fogja, de aki mást hisz, azt még az a meggyőződés is kínozza, hogy a saját istene meg fogja őt mindezért büntetni.

  2. "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni…" – írja preambulumában a T/39 számon jegyzett, címe szerin…

  3. sztd szerint:

    “Az állam világi jellege szavatolja, hogy mindannyian – különböző színezetű hívők és hitetlenek egyaránt – egymás mellett tudunk élni, úgy, hogy a mindenkire érvényes szabályokat a legkisebb közös nevezőre és a békés együttéléshez feltétlenül szükséges mértékre korlátozzuk és amúgy nemhogy nem szólunk bele abba, ki mit hisz, hanem kifejezetten diszkréten, magánügynek tekintjük ezt.”

    Ez egy súlyos tévedés, amit az élet normális esetben cáfol, és ami sok bajt okoz. A helyzet az, hogy, ha az államnak van egy világnézete, akkor reálisan fel tudja mérni, hogy vannak állampolgárok, akiknek más a világnézetük. Ha viszont az államnak nincs világnézete, akkor értetlenül áll a világnézettel rendelkező ember előtt, és elmaradottnak, intoleránsnak, meg mindennek elhordja.
    Konkrét példa, hogy Franciaországban a muzulmán lányok nem járhatnak csadorban állami iskolába. Emiatt katolikus iskolába járnak, ahol viselhetik a csadort, de el kell fogadniuk, hogy kereszt van a falon, és természetesen el is fogadják.

  4. héjakútmácsonya szerint:

    Azt pedig az ateizmus marketingesei felejtik el, hogy az ateizmus nem világnézeti semlegesség, az ateizmus is ideológia, s amikor ők eme saját ideológiájukat semlegesnek kinevezve, eme semlegességet kérik számon, vagyis az ateizmust, és azt, hogy az emlegetett törvényből vegyék ki “Istent”, akkor saját ideológiájukat helyezik más, pl. az istenhívő ideológia fölé. Ébresztő! Ez az ateista kirekesztés összeférhetetlen a plurális demokrácia felfogásával, rendszerével, épp ezért elfogadhatatlan!
    A törvény az istenhívőkre, és ateistákra is hivatkozik, tehát plurális, míg az Isten emlegetése miatt tiltakozók, szervezkedők saját ideológiájukat, szempontjaikat, vagyis az ateizmust erőltetnék az istenhívőkre is. Ez elfogadhatatlan, és tűrhetetlen!

  5. Sir Nyű szerint:

    @sztd: A csador, a vallás elsősorban nem világnézet, hanem vallás. Isten pedig a vallásban van, nem máshol. Ha egy törvényben benne lehet, akkor az összesben is, és csak kicsit kell fundamentalistának lennie a parlamenti (nem társadalmi!) többségnek, hogy előírjanak Bizonyos Dolgokat, majd egyre többet, mert miért ne, nekik úgyis a felsőbbrendűségüknél fogva igazuk lesz. És ott lesz vége a vallási és társadalmi toleranciának, és ott fogom rosszul érezni magam, mert nem fogadom el, hogy a történelem Istentől eredezik.

    @héjakútmácsonya: Ez az ateizmusellenesség egy jópofa toposz, nagyon trendi, csak hát nincs mit szépíteni, egy faszság. Az ateizmus nem kirekesztő, hanem épp a világnézeti szabadság, a választás lehetőségének egy formája. Az ateizmus világnézet, de pont a felvilágosult, európai szellemből ered, ami errefelé annyira hiányzik (nekem), miszerint én megengedem magamnak, hogy ne fogadjam el felsőbbrendű lény(ek) létezését, de megengedem neked, hogy te meg elfogadd. Az ateizmus régóta vitázik a teizmussal (vagy nem talán fordítva? hallottunk már eretnek ateistáról, netán ateista inkvizícióról?), de nem azért és nem úgy, hogy törvénybe iktassa, miszerint a történelmet nem az isten (nagybetűvel máris kirekesztő!), hanem az emberek alakítják. Ez is ilyen magyar neokonzerv tévelygés, miszerint a vallást elnyomják. Lófaszt, a vallás magánügy, nincs helye az államban és a közéletben, csak a templomban, az emberi kapcsolatokban stb. Csak egy kérdés: ha annyira erős annyira sok magyar álompógárnak a hite, akkor miért van ez az állandó, kívülről jövő igazolás utáni vágy?
    Ami a mostani témát adja, az nem a mélyen megélt vallásos hit (mi közöm más hitéhez?), hanem a pojáca melldöngetés és a valódi, ám kényelmetlen kérdések elől való bújkálás. A cirkusz, magyarul.

  6. Pont a tolerancia és a sokszínűség hívői próbálják megkérdőjelezni, hogy mások saját istenükre hivatkozzanak. Pedig ez is egy teljesen legitim értékválasztás. A jelenkori magyar történelemben először jelent meg Isten neve egy törvényben, mégpedig a …

  7. héjakútmácsonya szerint:

    @Sir Nyű 2010.05.26. 14:32:42

    „Ez az ateizmusellenesség egy jópofa toposz, nagyon trendi, csak hát nincs mit szépíteni, egy faszság.”

    Ezt nem értem. Az ateizmusellenesség trendi toposz?

    „Az ateizmus nem kirekesztő, hanem épp a világnézeti szabadság, a választás lehetőségének egy formája.”

    Nem az írtam, hogy az ateizmus általában kirekesztő, hanem azt, hogy az a formája, amely például a „Nemzeti Összetartozás tanúságtételéről” című országgyűlési határozattervezet bevezetőjét ért kritikákban öltött testet. Ezek a kritikák ugyanis azt állítják, hogy azzal, hogy a szöveg hivatkozik Istenre, kirekeszti az ateistákat. Vagyis a szövegnek nem szabad hivatkoznia Istenre. De hát a szöveg nem csak Istenre, hanem az „istentelenségre” is hivatkozik, tehát eleve hamis állítás, hogy kirekesztő.
    És igen, az ateizmus általában hirdeti magáról, hogy ő a semleges „világnézet”, tehát neki kell belaknia a szekularizált, felvilágosult, európai szellemiségű, stb., stb. államot, minden intézményével együtt, de még a papírokat is. Vagyis minden más világnézetet kirekeszt. Liberális jelszavak hangoztatása mellett, teszem hozzá.

    „Az ateizmus világnézet, de pont a felvilágosult, európai szellemből ered, ….”

    No, épp erről van szó! Erről a felsőbbrendűségi maszlagról. Hogy az ateizmus a felvilágosult, európai szellemiség, a vallás, meg a hit pedig setét dolgok. Ha valami, hát ez tényleg faszság!
    (Nem is tudom, ki mondotta, vagy írta, hogy a felvilágosodás jelképe a nyaktiló!)
    Maga a kereszténység is felvilágosult, új, friss szellemiség volt a keletkezésekor, egy setét korban. S ma is az, ha lehántom róla a két ezredév óta rárakódott, dogmákkal súlyosbított sallangokat. Mondatodból pontosan ugyanaz a felsőbbség, ugyanaz a kizárólagosság árad mely a katolikus egyházunkra volt jellemző leginkább a setét középkorban.

    „…ami errefelé annyira hiányzik (nekem), miszerint én megengedem magamnak, hogy ne fogadjam el felsőbbrendű lény(ek) létezését, de megengedem neked, hogy te meg elfogadd.”

    Akik ágálnak Isten állami dokumentumokban való emlegetése ellen, azok éppen ezt a szabályt sértik meg.

    „Az ateizmus régóta vitázik a teizmussal (vagy nem talán fordítva? hallottunk már eretnek ateistáról, netán ateista inkvizícióról?), de nem azért és nem úgy, hogy törvénybe iktassa, miszerint a történelmet nem az isten (nagybetűvel máris kirekesztő!), hanem az emberek alakítják.”

    Ama törvényszövegben benne van az „istenes” verzió mellett az „istentelen” is.

    Idézem, hogy tudjuk, miről is van szó!

    „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, …”
    (http://www.parlament.hu/irom39/00039/00039.pdf)

    Egyébként pedig az inkvizíció nem az ateistákra csapott le, hanem a hívő emberekre, pontosabban a másképp hívőkre. (Giordano Bruno is mélyen hívő volt.)

    „…a vallás magánügy, nincs helye az államban és a közéletben, csak a templomban, az emberi kapcsolatokban stb.”

    Ez a világnézeti semlegesség, vagyis az ateizmus egyik legnagyobb hazugsága! Hogy a vallás magánügy, a négy fal közé, a templomba való. (Ez az álszenteskedés egyik formája, a másik a magamutogató, hivalkodó vallásosság.) Ha a vallásnak nincs helye az államban, akkor a vallási alapom szerveződő pártokat például be kéne tiltani, nem lehetnének képviselők, a vallásos szervezetek, alapítványok, szeretetszolgálatok, stb, stb. nem léphetnének kapcsolatba az állammal, az ezekben tevékenykedő embereket ki kéne rekeszteni. A felekezeti iskolákról és magukról az egyházakról már nem is beszélve.
    Mi az, hogy a vallásnak, vallásosságnak nincs helye a közéletben? Mi ez az ostoba, kirekesztő szöveg? Lassan eljöhet az ateista inkvizíció ideje is. Ma már a karácsonyfát simán be lehet tiltani a tolerancia jegyében.

    „Csak egy kérdés: ha annyira erős annyira sok magyar álompógárnak a hite, akkor miért van ez az állandó, kívülről jövő igazolás utáni vágy?”

    Ez nem igazolási, inkább kifejezési vágy.

    „Ami a mostani témát adja, az nem a mélyen megélt vallásos hit (mi közöm más hitéhez?), hanem a pojáca melldöngetés és a valódi, ám kényelmetlen kérdések elől való bújkálás. A cirkusz, magyarul.”

    „Mi közöm más másságához?” Másképp: „Mi közöm más homoszexualitásához? Csinálják otthon a négy fal között, de ne mutogassák magukat!” Ugye ismerős a szöveg? „Nem ellenzem, nincs különösebb bajom a homokosokkal, de ne hivalkodjanak vele, ne pojácáskodjanak, ne döngessék a mellüket!”

    Felmondtad ugyanazt a szöveget, melyet a homofóbok mondanak a homoszexualitás, és a homoszexuálisok ellen szoktak. És a homofóbia nagyon nem trendi a 21. században!

    Remélem, sikerült megértetnem magam!

  8. noname.blogger szerint:

    @héjakútmácsonya: valamit félreértelmezel. Az ateizmus nem úgy áll a valláshoz mint a homofób a buzikhoz. Szerintük ugyanis nyugodtan hirdetheted akárhol, semmi négy fal.

    “az ateizmus nem világnézeti semlegesség, az ateizmus is ideológia, s amikor ők eme saját ideológiájukat semlegesnek kinevezve, eme semlegességet kérik számon, vagyis az ateizmust, és azt, hogy az emlegetett törvényből vegyék ki “Istent””
    Nono, az ateisták nem a saját ideológiájukat kérik számon. Ha így lenne, a törvény első helyen ugye az ateizmust emlegetné, vagy az istentelenséget, vagy amit akarsz. De akik problémáznak, nem ezt kérik számon, hanem azt, hogy a törvényben ne emlegessék Istent, vagy isteneket, semmi hasonlót. Se pro, se kontra.

    Amúgy itt mintha Sir Nyű is megzavarodott volna kicsit. Az ateistáknak vagy az ateisták többségének ugye lehet az a világnézete hogy másnak ugyanúgy joga van hinni mint neki nem hinni, de attól az ateizmus még mást jelent, konkrétan istentagadást. Az már egy másik téma hogy az ateisták többsége humanista nézeteket is vall pluszban, mert az ateizmus a kirekesztő nézeteket is megengedi.

    Illusztrációként, ez hogy tetszene? Neked, vagy egy homofóbnak?

    “Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, homoszexuálisok és nem homoszuexuálisok…”

    Mindenki kiakadna, hogy hogy a szexuális irányultság hogy kerül a törvénykezésbe. Még azok is, akik a homoszexuális kapcsolatnak teljesen egyenlő jogokat kívánnak a heteroszexuálisokkal.
    Szerintem próbáld ki: menjetek és szervezzetek Keresztény Büszkeség napját, vonuljatok fel. Az ateisták többsége nem fog tiltakozni. Szerintem Sir Nyű sem. Azaz az ateizmus mégsem úgy kezeli a hívőket, mint homofób a buzikat.

    “Ha a vallásnak nincs helye az államban, akkor a vallási alapom szerveződő pártokat például be kéne tiltani”
    Egy párt nem az állam. A vallásos alapon szerveződő pártokkal nincs addig baj, amíg nem óhajtják a vallási törvényeiket általános törvényekké tenni. Ezt az ateisták is így gondolják.

    “Ezek a kritikák ugyanis azt állítják, hogy azzal, hogy a szöveg hivatkozik Istenre, kirekeszti az ateistákat.”
    A TASZ szövege például nem állít ilyet. Máshol sem láttam hogy egy szöveg ezt állította volna. Max az a bajuk, hogy egyrészt ez hogy kerül ide, másrészt félnek hogy ez valaminek az előszele.

    “Egyébként pedig az inkvizíció nem az ateistákra csapott le, hanem a hívő emberekre, pontosabban a másképp hívőkre.”
    Akkortájt az ateisták kevesebben voltak, például mert a tudomány akkor még nem tudott egy csomó mindenre alternatív magyarázatot kínálni. Azaz nyilván több volt a másként hívő. De azért megnézném a bizonyítékaidat azügyben, hogy az ateistákat nem égették meg.

Hozzászólások lezárva.

%d blogger ezt kedveli: