Mi a baj a feszülettel?

Persze semmi – amíg nem állami intézmény falán lóg. Magától értetődőnek gondolnám, de úgy tűnik, naiv vagyok. Az emberi jogi bíróság (amely az Európa Tanács intézménye és az emberi jogok betartását szavatolja az Európa Tanács 47 államában – az EU-hoz viszont semmi köze) minapi ítélete azonban olyan heves indulatokat váltott ki, hogy érdemes kicsit közelebbről is megnézni őket. 
Hogy tiszták legyenek a részletek (már csak azért is, mert néhány nap alatt annyi pontatlanságot és csúsztatást összehozni, mint amennyi az ítéletre reagáló írásokban olvasható, már igazi teljesítmény): a bíróság szerint azt, hogy egy állami iskola minden tantermében jól láthatóan feszület lóg a falon, a tanulók könnyen értelmezhetik úgy, hogy az iskola a feszület által jelképezett a vallást az összes többi fölé helyezi, és mivel állami iskoláról van szó, ez lehetetlenné teszi, hogy érvényesüljön mind a gyerek tanuláshoz való joga, mind a világnézeti és vallásszabadsághoz való joga (profánabbul: vagy tanul és hagyja, hogy rátukmáljanak egy vallást, vagy a vallásszabadságot érvényesíti, és nem tanul – Olaszországban is tankötelezettség van).

Az ítélet ellen felhozott indokok elég sajátosak (a "dögöljenek meg az ateisták"-ra lefordítható szitkozódások elemzését most mellőzném), és megérdemelnek pár percet. 
A beperelt olasz állam azzal védekezett, hogy a feszület ma már inkább kulturális hagyomány, mintsem vallási jelkép és tulajdonképpen az állam világnézeti szabadságát mutatja, egyébként pedig nemhogy tiszteletadást nem követelnek a tanulóktól a feszülettel szemben, de még azt sem, hogy tudomást vegyenek róla. Volt, aki azt hozta fel, hogy a feszület eltávolítása sérti a katolikusok vallásgyakorláshoz való jogát, más pedig azt állította, a feszület eltávolítása azzal sértené a vallás- és világnézeti szabadságot, hogy az állam ezzel az ateizmus mellett foglalna állást. Végül felhívták még a figyelmet Európa keresztény gyökereire és európai kultúránk megtagadásaként értelmezték a feszületek eltávolítását.  
Picit közelebbről nézve mindegyik érv sántít. Kezdve ott, hogy a feszület (= kereszt + ráfeszített férfialak) nem annyira általánosan keresztény, hanem inkább kimondottan katolikus jelkép, így kitüntetett szerepeltetése közintézményekben nem csak az "ateistákat", hanem minden nem katolikus vallásút tesz másodosztályú állampolgárrá. Európának persze vannak keresztény, sőt katolikus gyökerei – is, de nem csak, azaz a feszületen kívül még nagyon sok mindent kellene kitacepaózni a tantermekben, ha ezzel a módszerrel akarnánk közvetíteni értékeinket. A gyökerek között mindenesetre sötét van, így függetlenül attól, hogy táplálnak, mégis érdemes lenne kinézni közülük a föld alól. 
Ami azt az érvet illeti, hogy a feszület eltávolítása sértené a vallásos egyén vallásgyakorláshoz való jogát, azt kell mondanom, új fejlemény, hogy egyes katolikusok ezek szerint az állami iskola tantermét tekintik kitüntetett vallásgyakorlási helynek. Persze az alapjogok érvényesítése és az együttélés érdekében, gyakorlati okokból bizonyos szituációkban valóban korlátozódik a vallásgyakorlás joga, hiszen az egyén szabadsága alapjában véve nem sértheti mások jogait (pl. nem megoldható, hogy egy diák óra alatt vagy egy sebész műtés közben elvonuljon imádkozni). Akinek fontos, hogy gyermeke órarendje imarendhez igazodjon és a tanterem falán megfelelő vallási jelkép lógjon, annak még mindig rendelkezésére áll a – szintén a köz által fenntartott – egyházi iskola. 
A közintézmények feszületmentesítése épp annyira vallási állásfoglalás, mint amennyire a nemdohányzás állásfoglalás egy bizonyos cigarettamárka mellett. Akkor foglalna az állam állást az ateizmus mellett, ha ateista jelképeket helyezne ki. A tantermekben, közintézményekben azonban nem azért nincs helye a vallási és világnézeti jelképeknek, mert az állam az ateizmus mellett foglalna állást, hanem azért, mert egyik jelképet sem teheti kitüntetett helyre – és ezt a követelményt egyszerűbb úgy teljesíteni, hogy egyáltalán nem teszünk ki jelképet, mint azzal, hogy mindegyiket (nem keveset…) egyformán kitüntetett helyre akasztunk fel. 

Igencsak megfontolandó azonban az alperes azon érve, miszerint tulajdonképpen nincs is jelentősége annak, hogy ott lóg a feszület a falon. De akkor legyünk következetesek és egyszerűen szedjük le. 

Reklámok
Címke , , , , , ,
%d blogger ezt kedveli: